Egy friss jelentés szerint az egyházi iskolák működése jelentős szerepet játszik a roma gyerekek iskolai szegregációjában, és ezáltal azt is befolyásolja, kik férhetnek hozzá a minőségi oktatáshoz. A szegregációt elősegítő gyakorlatok már több településen is megfigyelhetők: Ibrányban 2018 óta külön iskolába járnak a roma és nem roma gyerekek.

Hány zuhanyzó jut 80 főre a női szállón? Mit tanácsol a szociális munkás az első nap a boldoguláshoz? Miért nehéz kitörni a hajléktalanságból akkor is, ha talál valaki munkát? Aranka tovább meséli történetét.

A katolikus egyházból pedofília miatt kizárt pap az eltiltása után még három évig táboroztatott nehéz sorsú gyerekeket.

Már nem először keltett elképesztő indulatokat Manófalva, vagyis Kánya Tamás tájművész madarak és mókusok számára épített búvóhelye a budakalászi ártéri erdőben.

Az inkubátorban hagyott csecsemőkről és szüleikről a közgondolkodásban élő kép nagyrészt fantázia, a valóság sokkal bonyolultabb. És az, hogy a krízishelyzetben lévő anyákról, apákról nem tudunk semmit, őket teljesen magukra hagyjuk, nem javít a helyzeten, hanem ront, a babák jogait pedig jelentősen csorbítja.

Franciaországban tíznaponta meghal egy gyerek – méghozzá a saját anyja keze által. Ezekben az esetekben nem csecsemőkről van szó, hanem olyan gyerekekről, akik már tudnak biciklizni, iskolába, óvodába járnak, és van kedvenc színük, ételük. És akiket az édesanyjuk mérhetetlenül szeret. De akkor miért döntenek úgy, hogy kioltják az életét annak, aki a világuk epicentrumában van?

Újabb NER-es vásárlás: a Ringier Hungary az Indexet is kiadó Indamédiáé. Mit jelent ez a Blikknek, a Glamournak – a magyar sajtószabadságnak és a választásoknak?

A Hal Melinda vezette program több településre is elviszi az elsősegély-szolgálatok elérhetőségeit és a gyerekek mentális egészségét támogató anyagokat. A szakmai vezető szerint „egy olyan innovációról van szó, amely a magyar hagyományokat, kulturális elemeket és a nemzeti gondolkodásmódot is magába foglalja.”