Magyarország lakosságának több mint egy százaléka érintett az autizmusban. Három különböző nézőpontból mutatjuk meg, milyen ezzel az állapottal együtt élni.

Mit tehet a szülő, hogy biztonságban legyen az osztálykirándulásra, táborozásra induló gyereke?

Egy jó tanuló kislányból egyszer csak motiválhatatlan, egykedvű diák lesz. Mi történt? És hogyan lehet segíteni neki? Igaz történet a gyermekvédelemből.

„Az X-esek, akik világ életükben húztak, túlóráztak, és csak az asztalukon levő fotókon látták a családjukat, most úgy érzik, hogy a »fiatalok« mindent megkapnak, amiért nekik éveket kellett dolgozniuk. Ez pedig nehezen feldolgozható frusztrációhoz vezet.”

Bárki kiéghet. Te is.

A felnőttek közül sokan sajnos a gyereküktől kapják meg először a feltétel nélküli szeretetet. Amivel kifejezetten nehéz okosan bánni.

Érdekes megfigyelés a mediátorok részéről, hogy ebben az elfogadóbb légkörben hányszor csodálkoznak rá az addig egymásnak feszülő emberek, hogy „jé, mennyire értelmes”, vagy „egész jó fej” a másik fél, akit előtte szimplán ellenségnek tekintettek.

„Nagyon makacs vagyok, és azt szeretem, amikor összeér nálam az érzelmi és a racionális oldal. És ha ez megtörténik, akkor nem tudom magam visszafogni, nagy hévvel hadonászok, és hangosan magyarázok hozzá. Meg is szoktam ilyenkor kapni, hogy »Nyugi, nem kell idegesnek lenni.« De én nem ideges vagyok, csak szenvedélyes – hatalmas különbség.”