„Ez a magyar valóság. A tényszerű helyzet, hogy szinte nem találni olyan középfokú oktatási intézményt, ahol ne lenne (legalább pletykaszinten) egy történet arról, hogy X tanár és Y diák között mi zajlott. Persze, ami történt, annak általában nincs következménye.” Dr. Gyurkó Szilvi írása egy új magyar film kapcsán:

Sok mindenkinek van szüksége segítségre, de karácsony környékén talán még fájóbbak a hiányok a gyerekotthonok lakóinak. Zebegényi Péter elmondja, milyen adománnyal tudsz nekik leginkább örömet szerezni, és mi az, ami a jó szándék ellenére is inkább számít szívfájdítónak vagy felesleges kacatnak.

Szentesi Éva feltesz néhány nagyon-nagyon kemény kérdést.

Az iskolai erőszak elfogadhatatlan. Jocó bácsi osztálya, és még tízezer fiatal már biztosan tudja, miért.

Arra kértük a Renner Erika megtámadásáért jogerősen elítélt „lúgos orvos” miatt tartott sárga rózsás tüntetés egyik szervezőjét, Mérő Verát, írjon arról, miért érezték úgy, hogy az utcára kell menniük. Ilyen „felvezetőre” nem számítottunk. Pedig akár számíthattunk is volna.

Azonnal büntetni, verni nem jó, ezt tudjuk. De ma már arra is vannak kutatások, hogy a teljes szabadsággal is ártunk. Nem csoda, hogy a történelem során soha nem volt akkora a nyomás a szülőkön, hogy mit és hogyan ne rontsanak el a gyerekükkel…

„Tehetetlen vagyok. Dühös vagyok. Üvölteni szeretnék azoknak az embereknek az arcába, akik ezt a döntést meg merték hozni a huszonegyedik században.”

Sokszor foglalkoztunk már a szülés témakörével, mert nagyon fontos és összetett kérdésnek tartjuk. Rengeteg történetet hallottunk róla, Kata levele mégis meg tudott lepni minket – ezért osztjuk meg veletek, amit írt, majd később szóban is kiegészített.