Visszatérhet nálunk is a sorkatonaság – most már a nőknek is?
A skandináv modell nyomában: mit lép Európa, és mi lesz velünk?
A dán miniszterelnök, Mette Frederiksen bejelentette, hogy az oroszországi fenyegetettség miatt egy évvel előrehozzák a nők kötelező katonai szolgálatának bevezetését. Az új tervek szerint a 2025. július 1. után 18. életévüket betöltő nők már 2026-tól részt vesznek a hadkötelezettségi rendszerben, hasonlóan a férfiakhoz. Ez a lépés egy évvel korábban valósul meg, mint ahogyan azt eredetileg tervezték. Vajon Európa más országai is követik a skandináv példát? Takács Márk katonai szakértőt kérdezte a helyzetről Kurucz Adrienn.
–
A dán döntés célja, hogy növekedjen a hadsereg létszáma, és elősegítse a nemek közötti egyenlőséget a katonai szolgálat terén is – mondta Troels Lund Poulsen védelmi miniszter, aki hozzátette: a jelenlegi védelmi és biztonságpolitikai helyzet miatt van szükség több ember toborzására a fegyveres erőkbe.
Ezzel a lépéssel Dánia csatlakozik Norvégiához és Svédországhoz, ahol a nők már évek óta hadkötelesek. A férfiak katonai szolgálatában is lesz változás: a szolgálati időt négyről tizenegy hónapra hosszabbítják meg.
A világon nagyon kevés olyan ország van, ahol a nőkre is kiterjed a hadkötelezettség, vagyis kötelező katonai szolgálatot kell teljesíteniük, hasonlóan a férfiakhoz. A legismertebb példa Izrael, ahol a férfiaknak és a nőknek is kötelező a katonai szolgálat (kivéve bizonyos vallási, egészségügyi vagy családi okok esetén). A nők általában két évig szolgálnak, akár harci alakulatokban is.
Norvégiában a nők 2015 óta hadkötelesek, ha kiválasztják őket a sorkatonai rendszerben: nem mindenkit hívnak be, csak a legalkalmasabbakat (férfiakat és nőket egyaránt). Svédországban 2017-ben vezették be újra a sorkatonaságot; a kiválasztott férfiaknak és nőknek egyaránt kötelességük szolgálni – itt is válogatás alapján döntik el, ki alkalmas.
Észak-Koreában a nők kötelesek katonai szolgálatot teljesíteni 18–23 éves koruk között. A rendszer zárt, nehéz pontos információkat szerezni.
Néhány más országban – például Tajvanon vagy Kínában – a nőknek van lehetőségük katonai szolgálatra jelentkezni, de számukra ez nem kötelező; a rendszer önkéntes alapon működik.
– Várható, hogy más országokban is be fogják vezetni a sorkatonaságot Európában – akár nőket is besorozva? – kérdezem Takács Márk katonai szakértőt.
– Úgy tűnik, igen – válaszolja. – Itt az ideje, hogy Európa felébredjen a Csipkerózsika-álomból, és a biztonságpolitikát ne kezelje megúszósan. Ehhez emberekre van szükség, és a haderő-utánpótlás a világon mindenhol problémát okoz. Mert nem vonzó pálya a katonaság a fiataloknak: fárasztó, sok kényelmetlenséggel jár, nem beszélve arról, hogy meg is lehet sebesülni, vagy akár meg is lehet halni kiképzés közben – ezt láttuk Magyarországon a múlt héten. A munkaerőpiacon pedig a civil szférában magasabbak a fizetések, mint a hadseregben bárhol a világon.
A haderő létszámát megpróbálják alapvetően profikkal kiegészíteni – tehát szerződéses és hivatásos állománnyal, olyan emberekkel, akik ezt munkakörszerűen, hosszú évekig csinálják –, mert igazából az ő harcértékük számottevő igazán.
Az 5-10 év tapasztalatot nem lehet pótolni, csak 5-10 év tapasztalattal. Viszont van egy csomó olyan munka a hadseregben, amire nagyon gyorsan be lehet tanítani embereket – arra kell a sorállomány.
Ne felejtsük el, hogy a XIX. században kialakult fogalomból kiindulva a nemzet tagjainak nemcsak jogai, hanem kötelességei is vannak. És kötelesség például a nemzetvédelem is, amelynek a sorkatonai szolgálattal lehet eleget tenni. A Balti államokban és Skandináviában is van kötelező sorkatonai szolgálat, és meglepően nagy népszerűségnek örvend. Mert ha jól csinálják, a fiatalok úgy érzik, ez egy izgalmas kihívás.
Angyalbőrben
Ehhez képest a középkorú vagy annál idősebb magyar embereknek inkább olyan emlékei vannak a kötelező sorkatonaságról, hogy csak elvesztegettek 1–2 évet a fiúk a seregben: unatkoztak, és nem sok dolog történt azon kívül, hogy a „kopaszokat” válogatott kínzásoknak vetették alá, és megalázták. Úgyhogy, aki csak tudott, szerzett „papírt”.
Takács Márk erre azt mondja, hogy igen, Magyarországon a szovjet stílusú haderő öröklődött át a rendszerváltás után. Hozzáteszi, hogy amúgy a Magyar Honvédség még a szerencsésebb állami szervek közé tartozik, mert a Rendőrséghez, a MÁV-hoz vagy a Postához képest változni tudott.
„A kétezres évek közepén, főleg az iraki meg afganisztáni műveletek, komoly elvárások elé állították a Magyar Honvédséget, és muszáj volt fejlődni. De azért az a régi, posztszovjet métely maradványai a mai napig mérgezik a haderőt.”
Kell vajon tartanunk attól, hogy nálunk is visszaállítják a férfiak sorkatonai szolgálatát, ami a nőket is érintheti?
– Nem hiszem – mondja a katonai szakértő. – Nagyon népszerűtlen döntés lenne, ezért tartanak tőle a politikusok. A másik dolog az, hogy a jelenlegi tartalékos állomány, a „weekend warrior” rendes elhelyezésére és kiképzésére sincs megfelelő infrastruktúra. Ezért jönnek be csak váltásban, néhány havonta. Ha be kellene rántani több ezer fiatalt, akkor előbb laktanyaépítési programba kéne kezdeni. Az pedig annyi pénzbe kerülne, ami ebben az országban nincs.
Pedig lenne értelme nálunk is a sorkatonaságnak – az oroszországi helyzet miatt – és Szlovákiában, illetve Csehországban is. Lengyelországban várhatóan visszavezetik. Fontos lenne az is, hogy a lakosság egy részének megtanítsunk alapvető dolgokat: hogyan működtethető egy FPV-drón, egy páncéltörő rakéta vagy egy akna. Az a tapasztalat, hogy erre sok ember nyitott is – ha normálisan bánnak velük közben.
