Már az 5–12 év közti gyerekek is olthatók koronavírus ellen: ezt mondja a szakember a leggyakoribb aggályokra

–

Az Európai Gyógyszerügynökség november végén engedélyezte az 5–11 éves korosztály oltását, de az Amerikai Élelmiszer-biztonsági és Gyógyszerészeti Hivatal (FDA) már november elején engedélyt adott az oltóanyag használatára, így az Egyesült Államokban december első hetéig már megközelítőleg ötmillió gyerek kapta meg legalább az első adag Pfizer-vakcinát, a tapasztalatok pedig pozitívak.

Az eddig oltott felnőttektől, illetve a 12 éven felüli gyerekektől eltérően az 5–11 éves korosztály a Pfizer vakcinájából csak egyharmadnyi (10 mikrogramm) adagot kap, amelyet újabb adag követ három hét múlva.

Az online jelentkezés már elkezdődött, amit egy kicsit bonyolít, hogy a gyerekeket csak olyan e-mail-címmel lehet regisztrálni, amelyet nem használtak még vakcinaregisztrációra, de Havasi Katalin szerint a házi gyermekorvoshoz regisztráció nélkül is lehet jelentkezni, a szülői beleegyező nyilatkozat pedig az egyesület weboldaláról is letölthető. A legtöbb házi gyermekorvos maga is olt, de a legrosszabb esetben egy másik praxishoz vagy oltópontra irányítja a szülőket. Amiatt senkinek sem kell izgulnia, hogy regisztrációs problémák miatt marad le az oltásról. Már tényleg csak az a kérdés, miért fontos a kisebb gyerekeket is beoltatni koronavírus ellen.

Nem veszélyesebbek a gyerekekre az oltás mellékhatásai, mint maga a koronavírus-fertőzés?

A vakcinák egyik legrettegettebb, nagyon ritka mellékhatása, a szívizomgyulladás, Havasi Katalin szerint az eddig beoltott 5–11 év közötti gyerekeknél elő sem fordult, míg a Covid-fertőzés következményeként, csak ritkán ugyan, de már ilyen korú gyerekeknél is találkoztak vele.

„Tudni kell, hogy a koronavírus szövődményeként fellépő szívizomgyulladás sokkal gyakoribb, súlyosabb és potenciálisan komolyabb következményekkel jár, mint a vakcinációt követő.

A 12–16 éves korosztály adatai szerint például körükben hétszer nagyobb az esélye annak, hogy fertőzést követően alakul ki szívizomgyulladás, mint annak, hogy oltás után” – mondja Havasi Katalin. 

Valóban igaz, hogy eddig a gyerekek átlagosan kevésbé súlyos tünetekkel vészelték át a fertőzést, mint a felnőttek, de egyetlen gyerek esetében sem kizárható, hogy nem lesz hetekig beteg, vagy nem kerül kórházba, akár intenzív osztályra is a betegség következtében fellépő légzési vagy táplálási nehézségek miatt, esetleg nem lép fel nála a több szerv együttes gyulladásával járó sokszervi gyulladás (MIS-C). A poszt-Covid kínzó tünetei érinthetik a legkisebbeket is, ráadásul ezek közül sok – például a gyakori hasfájás – nem egyértelmű, így akár hetekig-hónapokig is kereshetik az orvosok az okát, mire gyanússá válik, hogy a koronavírus egyik szövődményéről van szó.

Havasi Katalin szerint „koronavírus-fertőzés miatt valóban sokkal kevesebb gyerek kerül kórházba és lélegeztetőgépre, mint felnőtt, ugyanakkor más olyan betegségek ellen is oltunk, amelyek szerencsére ritkán fordulnak elő, ám akkor végzetesek is lehetnek: ilyen például a bakteriális agyhártyagyulladás. Nem csak a statisztikát kell nézni, hiszen ha csak egy-egy gyerek kerül kórházba vagy hal meg, de az az egy az én gyerekem, akkor számomra az százszázalékos veszteség.”

Az oltás nagyon friss, nem veszélyes-e beadatni, amikor még nem tudjuk, milyen hosszú távú mellékhatásai lehetnek?

„Én azt mondom, tegyük a mérleg egyik serpenyőjébe a még nem évtizedek óta alkalmazott, ám az eddigi eredmények alapján biztonságosnak ítélt oltóanyagot, amely bizonyítottan hatásos, a másikba pedig a teljesen ismeretlen, új vírust, amely folyamatosan mutálódik. Azt már tudjuk, hogy rövid távon is okozhat nagyon súlyos megbetegedést vagy akár halált is, középtávon szintén potenciálisan életveszélyes sokszervi gyulladást, hosszú távon pedig a mindennapi életet is megnehezítő poszt-Covid-tüneteket, de azt még nem ismerjük, hogy egy átvészelt fertőzésnek évek vagy évtizedek múlva milyen mellékhatásai lehetnek. A vírus ugyanis beépül a sejtjeinkbe, átveszi felettük az irányítást, és nem tudjuk pontosan, hogy meddig marad ott.

Ezzel szemben a védőoltás három-négy nap alatt kiürül a szervezetünkből, nem épül be, nem változtatja meg a sejt működését, pusztán arra ösztönzi, hogy egy többletfehérjét termeljen, amely a fertőzéssel szembeni hatékony védelem alapja lesz. Ennek alapján érdemes végiggondolni, hogy mi is az, amiről azt gondoljuk, hogy ismerjük, és mi az, amiről azt, hogy nem” – mondja Havasi Katalin.

A korosztályba tartozó minden gyereket érdemes beoltatni, de azokat különösen, akiknek valamilyen alapbetegségük van, amely miatt sérülékenyebbek a koronavírus-fertőzéssel szemben, mint például a szívbeteg, immunhiányos, asztmás gyerekek. Azt se felejtsük el, hogy a fertőzés továbbadása szempontjából kiemelt jelentőségű gyerekközösség átoltásával a felnőtteket is védjük. Azokat, akiket, korukból vagy egyéb állapotukból adódóan, az oltások sem védenek olyan hatékonyan, vagy meg sem kaphatják őket.

Sokan azzal érvelnek, hogy az átvészelt fertőzés tartósabb védelmet nyújt, mint ami vakcinációval megszerezhető. Az eddigi adatok alapján azonban úgy tűnik, ez nem így van, és a koronavírus is az olyan fertőzések közé tartozik, amelyeket időről időre újra elkaphatunk, ráadásul oltatlanul az említett súlyos kockázatokkal és szövődményekkel is számolni kell. 

Mire figyeljünk, mielőtt beoltatjuk a gyerekeinket?

A jelenlegi hazai ajánlások szerint az idén kiemelten fontos, hogy a legkisebbek – és mindenki más is – megkapják az influenza elleni védőoltást is, ugyanis a járványügyi szakértők nagyon súlyos influenzajárványt jósolnak az idei télre. A felnőttekhez hasonlóan, a 12–17 évesek esetében is szabadon, akár azonos időpontban is adható a Covid–19-vakcinával együtt más védőoltás, így az influenza elleni is. Az amerikai járványügyi hivatal (CDC) a két oltás egyidejű beadását javasolja.

„A legkisebbeknél vannak ajánlások egy-két hét különbségre az oltások között, bár igazából immunológiai vagy orvosi oka nincs a várakozásnak, ez csupán azért lehet javasolt, hogy az esetleges mellékhatások esetén világos legyen, melyik oltás okozta őket” – mondja Havasi Katalin.

Mindkét oltás beadható enyhe náthás tünetek esetén is, egyedül a láz a kontraindikáció – ekkor ugyanis hatástalan lehet a vakcina –, illetve hirtelen kezdődő tünetek esetén is óvatosak szoktak lenni az orvosok, és inkább kivárnak, hogy lesz-e belőle egy komolyabb, lázas megbetegedés. Ahogy más védőoltásoknál, lappangó vagy tünetmentes fertőzés esetén sem ellenjavallt a Covid elleni oltás. Szerencsére nem súlyosbítja az esetleges fertőzés kimenetelét, ahogyan a fertőzés sem a vakcina mellékhatásait. Ezért nem indokolt, hogy tünetmentes gyermek esetében az oltás előtt teszttel ellenőrizzük, nem fertőzött-e éppen, ráadásul nincs is olyan teszt, amely a lappangó fertőzést azonnal, biztonsággal kimutatná.

Havasi Katalin szerint „a jelenleg elérhető gyorstesztek esetében csak a pozitív eredménynek van bizonyító ereje, negatív eredmény esetében nem zárható ki a fertőzés. A PCR-teszt eredménye azonban nem készül el rögtön, így a gyermek a várakozási idő alatt megfertőződhet a vírussal.

Magyarán sosem zárhatjuk ki teljes biztonsággal, hogy valaki nem fertőzött-e éppen, de szerencsére az oltás esetében ennek nincs is jelentősége, mert, ha adott esetben éppen zajló fertőzésre kap oltást, akkor sem lesz esetében súlyosabb a betegség lefolyása vagy bármely mellékhatás.”

Az átvészelt fertőzés általában három hónapig véd, ezt követően viszont már érdemes oltatni. Ugyanakkor az sem súlyosbítja a vakcina mellékhatásait, ha valaki nem tud arról, hogy fertőzött volt, ezért a fertőzést követő három hónapon belül kapja meg az oltást.

Mi a helyzet a harmadik oltással? Miért nem kaphatnak a gyerekek? Mi lesz, ha jön egy ötödik hullám tavasszal, és a most oltottaknak éppen akkorra kopik meg a védettségük?

Havasi Katalin szerint, ha valaki teheti, akkor minél hamarabb oltassa be a gyerekét, ne vacilláljon, ne várjon egy esetleges korszerűbb oltásra, ne féljen attól, hogy talán fél év múlva egy harmadik oltást is be kell majd adatnia.

„Minél hamarabb lesz védett valaki, annál nagyobb esélye van elkerülni a betegséggel járó egészségi kockázatokat” – hangsúlyozza.

Ami a harmadik oltást illeti, az Egyesült Államokban az FDA múlt héten a 16-17 évesekre terjesztette ki a harmadik, booster oltás javaslatát a variánsok előfordulása miatt. A Koronavirus.gov.hu adatai szerint december első hetében már Magyarországon is másfél ezer 16 és 18 év közötti fiatal megkapta a harmadik védőoltását. A 18 év alattiak legalább hat hónappal a második oltás után vehetik fel az emlékeztető vakcinát.

„A gyermekek, különösen a serdülők esetében az oltást követő immunválasz jellemzően sokkal erősebb, mint egy felnőttnél, mert reaktívabb az immunrendszerük. Náluk tehát feltételezhetően tovább is tart a védelem. Ugyanakkor természetesen figyelemmel kísérik, hogyan változik esetükben a védettség, így, ha szükséges lesz, akkor számukra is fel fogják ajánlani a harmadik oltást” – mondja Havasi Katalin.

Kerekes Anna 

Kiemelt képünk illusztráció – Forrás: Getty Images/jacoblund