„Jesszus, ez a nő egy húsz évvel fiatalabb fiúval jár!”

–

Abból vettem észre az öregedést, hogy egyre több fiatalabb (esetenként jóval fiatalabb) férfi kezdett udvarolni. 

Nem vicc. Különösebben nem is lep meg. Biztos megvan ennek is a pszichológiája.

És abban sem vagyok biztos, hogy a harmincnégy éves kort lehet már öregedésnek nevezni. De ha filozofálgatni akarnék ezen, akkor azt mondanám (nagyon okosan), hogy amióta élek, azóta öregszem… jó, valamikor visszafiatalodom néhány évet. 

Őszintén megmondom nektek, hogy különösebben nem foglalkoztatott soha a korom. Pláne amióta visszakaptam az életemet… azóta minden egyes plusz gyertyának külön örülök a szülinapi tortámon. (Azelőtt meg ténylegesen is nagyon fiatal voltam, haha.) 

Szóval elképesztően boldog leszek, ha megérem a negyvenet, a hatvanat vagy a nyolcvanat, és istenuccse, nem fogom felvarratni a pofazacskómat a tarkómra. De most nem erről akarok beszélni. 

Hanem arról, hogy a múltkor a meetingen kitört a palotaforradalom, amikor valamelyik kolléganő bedobta, hogy Heidi Klum (46) egy tizenhét évvel fiatalabb férfival, bizonyos Tom Kaulitzcal (29) házasodott össze, aki történetesen a Tokio Hotel nevű exemós fiúzenekarnak volt a tagja. Már a forradalom nem azért tört ki, merthogy mit gondol magáról a Klum, hanem eleve a Tokio Hotel miatt, hiszen minimum fura volt elképzelni a nagyon kifestett szemű exinverz fiúbandás kissrácot az isteni Heidi mellett…

De mindenki szeressen azt, akit akar. Legfeljebb megírják az újságok, hogy de gáz a köztük lévő korkülönbség. 

Vagy megírják azt, hogy igazából, ha te vagy Heidi Klum, akkor ez minimum se meglepő, hiszen „mennyire jó csaj már, neki alapból jár egy fiatal fiú”. Mert ha szupermodell voltál, akkor eleve olyan szerencsés vagy a génlottón, hogy közel az ötvenhez is igazán kívánatos vagy. (Bizony sokan vélekednek így is.)

És akkor ennél a résznél gondolj csak Jennifer Lopezre, akinek a vőlegénye hat évvel fiatalabb (ez még semmi), előtte pedig egy majdnem húsz évvel ifjabb táncosfiúval élt nem is olyan kevés ideig. Vagy gondolj Gábor Zsazsára, aki a legutolsó férjénél cirka negyedszázaddal volt idősebb. Na de ő volt Zsazsa, a szuper humorú, zseniális és legendás szépség. 

És ennek ellenére szerintetek mennyien gondolták azt, hogy a fiatal herceg csak a pénzéért szereti? És hányan mondják J.Lóra, hogy a fiatal táncos csak a karrierjét egyengette mellette? Vagy Heidi Klumra, hogy eléggé fura, amiért ennyire fiatal férfiakra bukik, meg eleve a csávó is fura, hogy a klimax közelében járó nőt vett el.

Nos, az van, hogy ezek az adatok az újságokban még mindig szenzációnak számítanak. És a közbeszédben is.

Emlékezzetek vissza a francia elnök, Emmanuel Macron és a felesége, Brigitte Macron kapcsolatára. Brigitte a tizenhét éves Macron tanára volt, akkor kezdődött köztük az akkor még plátói románc, majd később Brigitte elhagyta a férjét, és azóta is együtt élnek Emmanuellel. Huszonnégy év a korkülönbség köztük. 

És vegyük ide Donald Trumpot meg a harmadik feleségét, Melaniát. A korkülönbség szintúgy huszonnégy év. Meg a manapság egyre többször szóba kerülő brazil elnököt, Jair Bolsonarót, aki 64 éves, míg a felesége, Michelle 37. Tehát pont 23 év köztük a korkülönbség. Tehát a három említett házaspár között szinte semmi különbség nincs a felek közti évek tekintetében. 

Mégis, mióta világ a világ, bizonyos férfiak úgy gondolják (nem az összes, és szerintem csak tényleg egy kisebb százalékuk), hogy nekik joguk van a jóval fiatalabb nővel az oldalukon megjelenni. És igazuk van: szerintem is joguk van. Mindenki vegye azt feleségül, akit meg akar hódítani, akibe beleszeret, vagy aki kellőképpen kívánatos a számára és szórakoztatja annyira, hogy le akarjon vele élni valamennyit az életéből (direkt nem mondok holtomiglant). 

De Brigitte Macron gyakorlatilag az elnök hatalomra kerülésétől szóvicc tárgya (és akkor még finoman fogalmaztam). Pedig szinte hajszálpontosan ugyanannyi a korkülönbség a francia házaspár, mint a brazil meg az amerikai között. 

Épp a napokban történt, hogy a brazil elnök igazi tuskó módjára viselkedett, amikor az egyik kommentelő egy képpel szemléltette (az egyiken a francia elnök van a feleségével, a másikon pedig a brazil a maga hitvesével), hogy Macron biztos féltékeny Bolsonaróra az ő feleségének a szépsége és fiatalsága miatt. Bolsonaro csak annyit kommentelt a mém alá: „Ne alázd meg, hahaha!” Utalva ezzel a két nő közti csekélynek nem mondható korkülönbségre. 

Macron eztán szépen ki is osztotta a brazil elnököt, hogy illetlen volt, és reméli, Brazíliának egyszer méltó államfője lesz. 

Vizsgáljuk meg ezt egy kicsit.

Vegyünk le mindent egy emberről. Vegyük le a fiatalságát, a szép és ruganyos bőrét, a kellemes vonásait, a feszességét. Mi marad ott este, ha bebújsz valaki mellé az ágyba? Vagy reggel felébredsz és beszélgetni akarsz? Az, hogy milyen ember.

Persze az előnyös külsőm is én vagyok, hogy törődöm magammal, az is én vagyok, meg az is, ha éppen nem törődöm. De tényleg csak a fiatal, hamvas kerek segg számít? Ha csak ez számítana,

akkor azt kellene feltételeznem, hogy vannak emberek, akik nem látnak tovább a külsőségeknél, hogy nekik elég annyi, ha valaki szép, oszt jó napot. 

De mi lenne, ha egy embert összességében néznénk: egy nő, úgy ahogy van, a korával, a ráncaival együtt megérdemli a fiatal férfi figyelmét, legalább annyira, mint ahogy azt gondolom, egy idősebb férfiról sem feltételezem, hogy csak a pénzéért és a hatalmáért szeretik. Egy hatvanas férfit lehet például vonzónak találni az eszéért, azért, amit elért, vagy hogy milyen ember. Nem csak a vitorlás hajójáért meg a vastag pénztárcájáért. Egy idősebb nő is éppúgy lehet vonzó egy fiatal férfi számára: mert lehengerlő a humora, mert kellemes a személye, vagy mert olyan az esze, hogy hajlandó vagy órákon keresztül csak hallgatni, amit mond. 

Heidi Klumot meg J.Lót se a „még mindig jól tartja magát, pedig már ötven” külsejük miatt szeretik, erre mérget veszek, meg Zsazsát sem csak a pénzéért imádták.

Persze ettől függetlenül biztos vannak olyan nők, akiknek semmi másuk nincs a szépségükön kívül, mint ahogy olyan férfiak is vannak, akikben az egyetlen érték dombornyomott. 

Olyan jó lenne egyszer úgy felébredni, hogy ezeket magyarázni sem kell! Mert tökre nincs kedvem nekem se azzal poénkodni, hogy ne haragudj, haverom, te meg úgy nézel ki a fiatalabb feleséged mellett, mintha az apja kísérgetné épp a szalagavatóján. 

Szentesi Éva

Kiemelt kép: Getty Images/Marc Piasecki; /Thierry Chesnot