Dr. Gyurkó Szilvia: „Randevúzni nem könnyű, ráadásul a Tinder és más alkalmazások »segítségével« ma talán még többen tapasztalják meg a verbális erőszakot és az érzelmi bántalmazást az online kapcsolatlétesítések során, mint eddig valaha. Férfiak és nők egyaránt. Adják és kapják az erőszakot, miközben szerelmet keresnek, bizalmat próbálnak építeni és intim kapcsolatot létesíteni.”
Gondolatok eleganciáról és kihívó öltözködésről, a más portája előtti sepregetésről, fenékpaskolgatásról, és arról, mi a férfi dolga.
„Be lehet rendezkedni kényelmesen a szép embertelenségek otthonosságába. Mert mindent meg lehet szokni.”
Melyik bántalmazást nehezebb kezelni, ha közeli ismerős vagy ha egy idegen követi el? (Olvasd el a cikket, mielőtt kommentelsz!)
„Tudomásul kell végre vennünk, hogy a családon belüli erőszak létezik, ha tetszik, ha nem. Mégpedig átlagcsaládok átlagotthonaiban. Csak rajtunk áll, hogy mit kezdünk vele” – mondja a Születésnap című dán film kapcsán pszichológus szerzőnk.
A szexuális visszaélés sokszor a hatalomról szól, néha még inkább arról, mint a szexről. Ilyenkor egy felnőtt visszaél a felnőttségéből adódó hatalommal, ami ellen egy gyerek gyakorlatilag nem tehet semmit. Akkor sem, ha fiú. Nincs kivétel!
A mi felelősségünk is, hogy ne nézzünk félre, ha felmerül a szexuális bántalmazás gyanúja a környezetünkben. Beszélnünk kell róla akkor is, ha nehéz és kínos. Nem lehet áldozat a gyerekeinkből!
Meddig határoz meg minket az, ami gyerekkorban történt velünk? Szakíthat-e valaki az erőszak transzgenerációs mintájával? Hová épülnek be az emlékek, és merre van a kiút? Velőtrázó írás, mindenki olvassa el:
A titkok, a hatalom, az áldozathozatal kultúrája… Dr. Gyurkó Szilvia írásából kiderül, miért kell jobban odafigyelni a gyerekeinkre, mint valaha.