Az elmúlt hetekben furcsa dolgot vettem észre az embereken. Mintha könnyebb lenne levegőt venni. Mintha kevesebb lenne a düh, több a mosoly, több az előzékenység. Mintha egy hosszú, mérgező korszak után elkezdtünk volna gyógyulni. Fiala Borcsa publicisztikája.
„Itt a hallgatás is beleegyezésnek számított” – meséli Márti, aki hónapokon át szenvedett attól, hogy a tudta és beleegyezése nélkül férjöltést végeztek rajta. Úgy érzi, a történetével segíthet másoknak abban, hogy felkészültebben és tudatosabban lépjenek be a szülőszobába.
Egy nagymamájával élő tízéves kislány szemével látjuk a lakótelepi mindennapokat: a hétköznapi történések mögött pedig lassan kirajzolódik egy olyan gyerek élete, aki rettenetes titkokat hordoz.
Szabó Anna Eszter személyes írása a fájdalom relativizálásáról, az érzések érvényesítésének fontosságáról, a nők magukra hagyatottságáról, és arról, hogy miért veszélyes, ha csak akkor hiszünk az érzéseinknek, ha kívülről valaki érvényesíti őket.
Miért nem hagyja ott végre, ha egyszer újra és újra megalázza? Miért nem lép ki, miközben már a testi épsége is veszélyben van? Miért hisz neki újra és újra, miért megy vissza az abuzív kapcsolatba? Kérdések, amikre sokkal összetettebb a válasz, mint elsőre gondolnánk.
Vízzel való fegyelmezés, dehumanizálás, verbális megalázás, fizikai retorzió, a fejlesztés és az önállóságra nevelés hiánya – a WMN-nek nyilatkozó érintett szülők és gyógypedagógus szerint bár sok az elhivatott szakember a pályán, ezek mégis létező jelenségek számos olyan speciális intézményben, ami a fogyatékkal élő gyerekek nevelését célozza.
A 13 évesen már heroint használó Felícia történetén keresztül mutatjuk be, milyen hiányosságok vannak az ellátórendszerben a nemi elvárásokra reflektáló attitűd terén még mindig, és szakemberrel nézzük meg, miért lenne fontos nem egy kalap alá venni e téren sem a férfiakat és a nőket.
A jogosítvány megszerzése volt a „legnehezebb szülés” olvasónk, Rozália számára, aki azért döntött végül a vezetés mellett, mert egyre nehezebben tudta megoldani a városi közlekedést a három gyerekével.
Négykötetnyi férfi főszereplő után Terézia Mora, magyar származású német író egy okos, szép, szenvedélyes, a környezete szerint azonban kissé trampli nőt tett meg főhősének. A Muna avagy az élet fele egy sodró erejű szerelem kapcsán ugyanúgy érinti a párkapcsolati abúzus és a szenvedélybeteg szülő mellett felnövő gyerek problémáját, mint a női léttel, valamint a szépséggel járó terheket, és azt, hogy mennyivel nehezebb nőként érvényesülni.
Társat választani, megtalálni a hozzánk passzoló, minket kiegészítő embert, nem egyszerű dolog. Igazán szerencsés, aki mindenféle, a tudattalanját irányító trauma, külső szempont és elvárás nélkül tud rátalálni az igazira. De mi van azokkal, akik valahogy mindig ugyanabba a folyóba lépnek?
Glow
Lagom
Glow
Lagom