Címke: konyha

Földobom paprika, paradicsom, hagyma, kolbász... Leesik: Mi az? (Segítünk: még Sütiszörny odavan érte, pedig nincs benne süti.)

Szemérmetes, nyálcsorgatós, szaftos tartalom következik! Csak bevállalósoknak!

Rebarbarás almás süti? Ne már! A gyerekek biztos nem esznek ilyet! Biztos, hogy biztos?

Ezer apró mákszem hozzon nektek szerencsét! Íme, a bobajka Szentesi módra. És nálatok hogy hívják a mákos gubát?

Rántással vagy rántás nélkül? Tejjel vagy tejföllel? Pirospaprikával vagy anélkül? Fasírttal, kolbásszal, tükörtojással vagy csak simán, magában? Te hogy készíted (és eszed) a zöldborsófőzeléket?

Nem is esett olyan messze a bolognai spagetti a burekas fájától! Ha unod a banánt meg a finnyás kölköd igényeit, akkor így vethetsz véget a monotóniának:

„...a végeredmény egy harmonikus, nem túl édes, egybeolvadó, lágy és puha édesség, amitől most is összegyűlt a nyál a számban." Nekünk is, Szentesi, nekünk is.

Ha Szentesinek egy indiai szakács volna a férje, akkor ez a baka lenne a szeretője...

„Zizzenős pörc." Ez szinte már költészet, ahogy Szentesi ír a főzésről. Mindenről az evés jut eszébe. Teli van emlékkel, mi pedig mázlisták vagyunk, hogy belekóstolhatunk az idillbe! Amit akár a világ legegyszerűbb étele is képes benne felidézni...

A mi Juditunk igazi bevállalós nő. A múltkor nem takargatta, milyen állapotokat képes felvenni az autója... most azonban legféltettebb kincsébe, életének legintimebb zugába, a hűtőszekrényébe enged bepillantást. Mi pedig nem tehetünk mást, mint olvasás közben pironkodva ugyan, de bólogatunk egy kicsit.