Ezért találunk nehezen párt – legalábbis egy új kutatás szerint
Mi az a képesség, amivel – ha megvan bennünk –, jobb esélyekkel indulunk a társkeresésben? Egy új kutatás szerint:
Mi az a képesség, amivel – ha megvan bennünk –, jobb esélyekkel indulunk a társkeresésben? Egy új kutatás szerint:
Kicsit kellemetlen, mégis jobb kitenni az információt, mint visszatartani… De vajon a másiknak is kevesebb fájdalmat okozunk az őszinteségünkkel? Az attól függ!
„Megismerni a másikat szép komótosan, megvárni, míg az első álarcok lehullanak, és csakis azután belemenni nehezen visszafordítható döntésekbe” – írja Wilson Luca egy nem is annyira új trendről:
„Folyamatosan a gombjaimat nyomkodja” – mondjuk arra az emberre, akivel lépten-nyomon konfliktusba kerülünk, és aki – akár a jó szándék ellenére – a legmélyebb sebeinket tépi fel. De valójában mik azok a gombok, és miért van az, hogy az egyik ember eltalálja őket, a másik meg nem? Ezekre a kérdésekre ad választ a sémakémia elmélete.
Egy apa, aki fontosnak tartja, hogy beszélgessen fiaival a szerelemről. Hogy kezdjen bele? Vesz egy nagy levegőt, és előtúrja saját serdülőkori naplóját, felidézi, nekik miket tanácsolt anno P. bácsi, a neves nőgyógyász. Mi érvényes ma ebből? Kolozsi László írásából kiderül:
Lehetséges egyáltalán őszinte szerelmet találni a posztcovid, a randiappok, a végtelen analizálás és a félelmek sötét korában? Vagy ez olyasmi, amit már csak nagymamáik anekdotáiból ismerhetnek meg a fiatalok, miközben talán épp egy köddé vált lovag által okozott traumát próbálnak feldolgozni?
„A szerelemhez egy ember kell” – írja Ottlik Géza Hét perc című művében. A tudomány szerint igaza van:
„A flörtbe semmi nem fér bele a játékosságon kívül. Én abból indulok ki, hogy ha egymásra mosolyog két ember, amitől egy pillanatig jó lesz, az a flört. Amint ebbe más is beépül, tudatos elemek, felborul az egyensúly, az már más lapra tartozik. Továbbra is fogalmi zavar van, amikor ugyanis egy pasi a nő után fütyül, az nem flört. Az sem flört, ha a főnök megdicséri az alkalmazottja külsejét, nem flört, hiszen nem helyénvaló, így máris nem ártatlan az egész.”
„Tisztában vagyok vele, hogy darázsfészekbe nyúlok ezzel a témával, és a kijelentésemmel, hogy szeretném, ha a férfi meghívna az első randin. De hadd tegyem árnyaltabbá az álláspontom. Ha pedig utána valaki szerint még mindig hülye vagyok, hát legyen, vállalom.”
Vannak azok a randik, amikor ott vagy, de tudod, hogy nem hinnéd el, ha épp nem veled történne. Fogadjunk, hogy nektek is volt már ilyen! Meséljetek!