A gazdag nagybácsi, aki levetett ruhákat küld haza Svédországból, és az itthon maradt szegény rokonok, akik sosem bocsájtották meg maguknak, hogy nem az lett belőlük, akinek készültek. Két élethazugság egymással szemben…
Olvasónk Németországban kezdett évekkel ezelőtt új életet. Most arról mesél, mi mindenre tanította meg a bevándorlólét:
Még ha úgy érzed is, hogy ezzel a legjobbat teszed a családodnak, a gyerekeidnek, mert belefáradtál már az itteni negatív hangulatba, a mutyiba, és a lehetőségek fájó hiányába, az emigrálás akkor is rettentően nehéz. Különösen elindulni.
„Tudok festeni, tudok szaxofonozni, a bűvészkedéshez is értek és táncolni is tudok. Ne felejtse, színész vagyok!” És még mennyi mindent tudott! Kabos Gyula tulajdonképpen csak egy dologban mondott kudarcot, de abban nagyon: csapnivaló üzletember volt.
Talán mindenki azt tanítja leghangsúlyosabban, amit neki magának is meg kell, meg kellett vagy kellene tanulnia.
„Minek visszaköltözni a jómódból??!” – kapják meg gyakran a kérdést.
A te családodban is vannak ilyen „majdnem történetek”?
Itthon. Otthon. Hon.
Gyerek mellől visszatérni a munkába – senkinek sem könnyű. Hát még egy egykori élsportolónak…
Annáék külföldre költöztek. Aztán hazajöttek.