„Miközben ezen morfondíroznék, áttolna a bagószagú, tetovált karú beteghordó a CT folyosójára, ahol más pórul jártakkal együtt várnám csendben a sorom, mint egy hibás alkatrész a futószalagon. Tehetetlen lennék.” – Olvassátok el egy fiatal doktornő szívszorító vallomását, mi érez, ha ő szorul orvosi segítségre.
Ennél a kínzó bizonytalanságnál talán nincs is rosszabb. De tényleg, kire hallgasson az ember...?
Egy rákot gyanító kamaszfiú, egy aggódó anya, aki nem tudja, hogyan is beszélhetné meg vele ezt a kényes kérdést, és egy urológus, aki meg aztán pláne nem tudja.
A bátor kislány és a rettegő anya csöppet sem szomorú története.
Orvosok, akik zaklatják a pácienseiket. Nők, akik el sem hiszik, ami történt. Feljelentés? Az alig van.
Amikor az orvos kérdez, a páciens pedig nem tudja, hogyan színezze ki a valóságot...
Kétely, aggodalom, megaláztatás, kiábrándultság – egy negyedéves orvostanhallgató dilemmái, aki mindenek ellenére szeretne itthon dolgozni. Csak hát...
Sokan vannak, akik egyáltalán nem boldog élményként emlékeznek vissza a szülésükre, még akkor sem, ha egyébként nem volt semmi komplikáció. Ezen viszont csak akkor tudunk változtatni, ha beszélünk róla!
Zacher pont olyan, amilyennek elképzeltük. Igazi, karcos, szókimondó, vicces. Még egy egész éjszakás sürgősségi ügyelet és másfél órányi alvás után is. Az meg, ahogy az új szerelméről mesél... hát... teljesen elolvadtunk.
Ami az üzleti magazin 100-as listájáról kimaradt... Szentesi szerint ilyen a jó orvos: