Egy szál gyufa, ha ellobban
„És én azóta elveszetten állok a világ közepén, azzal a biztos tudattal a lelkemben, hogy rajtam nem segíthet már senki emberfia többé." Gyönyörű írás, amely emléket állít az életnek és a halálnak.
„És én azóta elveszetten állok a világ közepén, azzal a biztos tudattal a lelkemben, hogy rajtam nem segíthet már senki emberfia többé." Gyönyörű írás, amely emléket állít az életnek és a halálnak.
Most még nem nagyon látszik, de hidd el, hamarabb eljön a nyár, mint gondolnád! Hogy ne kelljen a kellemes napokat kapkodós szervezéssel tölteni, jobb, ha még időben előkészíted a következő hónapok programjait. Kullancs elleni oltás, bőrgyógyász, bicikli-karbantartás.... indul!
Mindenkinek van egy kedves, régen elkallódott tárgya a múltból... És mi történik, amikor ezt megtalálod?
Hiába sodor feléd csupa nehéz, megoldandó feladatot, bánatot az élet, mindez cseppet sem számít, ha vannak odaadó, hűséges és főleg bölcs barátaid. Olyanok, mint Egyedülanyának.
A gyerek végre alszik. A határidős munkák meg a nyakadon vannak. Mit teszel hát? Megnézel pár szomorkás videót, kifosztod a hűtőszekrényt, eleszed a gyerek elől a dugi gumicukrot, és mivel mindez nagyon elfárasztott, lefekszel aludni, ám ekkor felsír a ded...
A gyerekkor ízei és emlékei újra és újra előtörnek a múltból. Szentesi Évának az egyik ilyen alapélménye a vasárnapi ebédhez szorosan hozzátartozó húsleves. De ez nem csupán egy recept, hanem valami más is. Egy szerelem története, amelyben igen fontos szerepet kapott az étel...
Történet abból az időből, amikor minálunk még derékig ért a hó...
„Sandokan, Sandokan, tenger tigrise, támad a banda. Sandokan, Sandokan, újra tűzbe megyünk, vagy a vízbe esünk veled." Ha annak idején te is úton-útfélen ezt daloltad, akkor ez a cikk KIFEJEZETTEN neked szól.De (Ha pedig azt sem tudod, miről beszélek, akkor valószínűleg nem voltál a tévéhez szegezve a vad nyolcvanas években. Pedig...)
Pihenni tudni kell! – mondta Pásztory Dóri... és átfordult a pezsgőfürdőben a másik oldalára...
A téli szünet arra való, hogy az ember végre egy kicsit könnyedebbre vegye a figurát és kipihenje az egész éves fáradalmakat... Ugye? Feltéve, ha nem fut ki vészesen az időből a fene nagy relaxálásban. Nektek mennyit sikerült pihenni? De úgy istenigazából?