„Az idei anyák napja nekem arról szól, hogy fizikailag elveszítettem az első gyermekemet, de most először látom életemben igazán, mennyire fantasztikusak a szüleim. Még csak nem is hétköznapi hősöknek érzem őket, szerintem messze túlszárnyalnak mindent, ami hétköznapi." – Olvasnivaló anyák napja előestéjére...
A nap, ami alapjaiban rengette meg a szocialista rendszert. A nap, amikortól az emberek félve mentek ki az utcára, nem mertek zöldséget, gyümölcsöt enni. A nap, amihez a felső vezetés hazudozása tapad. Ma van a csernobili katasztrófa évfordulója.
Disszidálni nemcsak egy országból lehet, hanem önmagadból is. Szentesi Éva a dédmamájára emlékszik vissza ezzel a szöveggel, aki ötven évig járt feketében, mert az ura meghalt a háborúban. Csudaszép írás így a hét legvégére. Olvassátok!
Mondd, te hiszel az őrangyalokban? Mert nagyon úgy tűnik, Szentesi Évi saját őrangyalának, KisAnyának is van egy ilyen őrzője.
Mi azt kívánjuk, hogy Dórinak ne kelljen soha többé ilyen rettenetes témáról írnia a Londonból jelentkező rovatában.
Ma van a boldogság világnapja, a legenda szerint március huszadikán „találták fel" az emberek a boldogságot. Pedig ennyi időnk azért nincs, hogy évente csak egyszer ünneplejük ezt a dolgot. És nem akarunk olyan ronda közhelyeket eldurrogtatni, hogy „az év minden napján boldognak kell lenni". Meg: „élj a mának!" Állj meg egy percre, és gondold át, mikor voltál igazán boldog az életedben...
Akit szeretnek, az nem hal meg soha, csak máshová költözik... és ezt a gyerekek sokkal jobban tudják nálunk.
„És én azóta elveszetten állok a világ közepén, azzal a biztos tudattal a lelkemben, hogy rajtam nem segíthet már senki emberfia többé." Gyönyörű írás, amely emléket állít az életnek és a halálnak.
Shakespeare örökké élni fog! Az általa teremtett nőalakok pedig elkísérnek bennünket, a gyerekeinket, az unokáinkat, a dédunokáinkat... Szóval amíg lesz élet, addig Shakespeare is élni fog. Szentesi Éva belebújt Lady Macbeth bőrébe, hogy elmondjon nektek sötét és súlyos történetet.
Vajon mi játszódik le egy haldokló fejében? Mire gondol az utolsó napokban? Másképp tekint addigi életére? Mi a legnagyobb fájdalma? Ezekbe a fájdalmas igazságokba vezet be vendégszerzőnk, aki egykor hospice önkéntesként dolgozott.