Szülők, akik csak jót akarnak – vagy mégsem? Reményiné Csekeő Borbála pszichológus, a Kék Vonal Gyermekkrízis Alapítvány szakmai vezetőjének jegyzete egy múlt heti hír kapcsán, amely szerint egy nő oly mértékben várt el kitűnő sport- és iskolai teljesítményt a gyerekeitől, hogy azzal már súlyosan veszélyeztette őket.
„2014 óta nem évülnek el a gyerekekkel szemben elkövetett szexuális bűncselekmények. Ha tippelni kellene, mit mondanátok, hány ilyen ügy indult azóta? Hány bántalmazó személyt vontak felelősségre azért, mert korábban szexuális erőszakot követett el egy gyerekkel szemben? Nem kell hozzá a két kezünk, hogy összeszámoljuk. De még egy sem. Pedig szuper szigorú szabályunk van. Mégse megyünk vele semmire” – olvasd végig dr. Gyurkó Szilvi írását:
Férfiak üzennek végre férfiaknak! A kampányhoz bárki csatlakozhat az ország bármelyik pontján!
Nemváltó óvodások, háborús riogatás, kampányok és tüntetések, mélyülő válság… Se gyereknek, se szülőnek nem volt könnyű lenni idén Magyarországon.
Megváltozhat-e egy bántalmazó? Mit tehet az egyén egy bántalmazó kapcsolatban ma Magyarországon? Milyen állapotban van a magyar áldozatsegítő rendszer? Szakemberek és túlélők közösen keresték a választ a kérdésekre, a megoldást a hiányosságokra.
Mit kezdjünk azokkal a nevelőszülőkhöz került gyerekekkel, akiknél jóformán minden és mindenki csődöt mond? Ki segít a súlyosan traumatizált, kötődésre képtelen, magatartászavaros fiatalokon, akik gyakran a segítőik ellen is fordulnak? Erről írt nekünk egy érintett nevelőszülő.
„Nem szeretnék Cassandra lenni, de muszáj újra elmondani: baj van. Nagyon nagy. Nem képzeletbeli, nem ideológiai vagy politikai, hanem kézzelfogható, emberéletben mérhető, valóságos. És nem tudom, hogy meddig tartunk még ki”. Dr. Gyurkó Szilvia gyerekjogi szakember gondolatai a magyar gyermekvédelem helyzetéről.
A plakátok, az üzenetek, a téma kikerülhetetlen: április harmadikán népszavazás lesz a „gyermekek védelmében” – és az erről szóló kampány nyomán, a gyerekek részéről olyan kérdések is elhangozhatnak, amelyekkel egyébként nem biztos, hogy (még) foglalkozna a család. Ezek megválaszolásában igyekszik segíteni gyerekjogi szerzőnk.
A gyerekek biztonsága a felnőttek közös felelőssége. Reményiné Csekeő Borbála pszichológus, a Kék Vonal Gyermekkrízis Alapítvány szakmai vezetője, nemcsak meghallgatja és segíteni próbál a hozzájuk forduló, nehézségekkel küszködő gyerekeknek, hanem azért is harcol, hogy egyre több hiteles hang szóljon az őket érő bántalmazásról, a bennük dolgozó szorongásról.
Gyerekjogi szakember szerzőnk szerint „a megtévesztés csúcsa azt állítani, hogy ezt a vétót a gyerekek védelme indokolta”. Magyarország és Lengyeország ezzel indokolta, hogy leszavazta az éppen a gyerekek védelmére alkotott közös uniós stratégiát. A cikkből kiderül, hogy mi van és mi nincs benne a dokumentumban (spoiler: „LMBTQ-aktivisták az iskolákban” nincs).