Mit kezdjünk azokkal a nevelőszülőkhöz került gyerekekkel, akiknél jóformán minden és mindenki csődöt mond? Ki segít a súlyosan traumatizált, kötődésre képtelen, magatartászavaros fiatalokon, akik gyakran a segítőik ellen is fordulnak? Erről írt nekünk egy érintett nevelőszülő.
„Nem szeretnék Cassandra lenni, de muszáj újra elmondani: baj van. Nagyon nagy. Nem képzeletbeli, nem ideológiai vagy politikai, hanem kézzelfogható, emberéletben mérhető, valóságos. És nem tudom, hogy meddig tartunk még ki”. Dr. Gyurkó Szilvia gyerekjogi szakember gondolatai a magyar gyermekvédelem helyzetéről.
A plakátok, az üzenetek, a téma kikerülhetetlen: április harmadikán népszavazás lesz a „gyermekek védelmében” – és az erről szóló kampány nyomán, a gyerekek részéről olyan kérdések is elhangozhatnak, amelyekkel egyébként nem biztos, hogy (még) foglalkozna a család. Ezek megválaszolásában igyekszik segíteni gyerekjogi szerzőnk.
A gyerekek biztonsága a felnőttek közös felelőssége. Reményiné Csekeő Borbála pszichológus, a Kék Vonal Gyermekkrízis Alapítvány szakmai vezetője, nemcsak meghallgatja és segíteni próbál a hozzájuk forduló, nehézségekkel küszködő gyerekeknek, hanem azért is harcol, hogy egyre több hiteles hang szóljon az őket érő bántalmazásról, a bennük dolgozó szorongásról.
Gyerekjogi szakember szerzőnk szerint „a megtévesztés csúcsa azt állítani, hogy ezt a vétót a gyerekek védelme indokolta”. Magyarország és Lengyeország ezzel indokolta, hogy leszavazta az éppen a gyerekek védelmére alkotott közös uniós stratégiát. A cikkből kiderül, hogy mi van és mi nincs benne a dokumentumban (spoiler: „LMBTQ-aktivisták az iskolákban” nincs).
És a gyermekvédelemtől ki védi meg a családokat? Szabó Anna Eszter írása az anyák karjaiból kiszakított babákról és a családokról, akik egy rasszista rendszer áldozataivá váltak.
Az idén is volt (van) bőven miért aggódni gyerekügyben. Az egyéves munkaszünete előtti utolsó cikkében dr. Gyurkó Szilvi összeszedte a tíz legfontosabbat, amiből van mit tanulnunk.
„Az élet elém rakott egy olyan dolgot, amit soha nem akartam, de most itt van, hogy megtanuljam ezt is, hogy ne féljek tőle” – így gondolkodik gyermekotthoni gondozói munkájáról, amit tavasz óta a színészet mellett végez. És noha megrázó és megterhelő mindaz, amit ott tapasztal, mégis imádja, hogy a gyerekeknek ő egyszerűen a vicces, pandajelmezes „Franci néni”, nem pedig a „roma származású színésznő”. Itt a friss Elviszlek, és benne a fantasztikus Farkas Franciska:
Döbbenetes számok: a világban évente körülbelül tizenkétmillió kiskorú lányt kényszerítenek házasságkötésre. Mik ennek a jelenségnek a leggyakoribb okai?
„A családon belüli erőszak, a gyerekbántalmazás, a szexuális visszaélés meg a szülői elidegenítés ügyei pont ilyenek –
tíz döntési jogkörben dolgozó hatósági vagy bírósági emberből jó ha egy olyan van, aki pontosan tudja, hogy ezek a szavak mit jelentenek. Ordít az egész rendszerről, hogy még több képzés kellene, még több érzékenyítés, és még több módszertani segítség, ami a hatósági döntéseket segíti.” Dr. Gyurkó Szilvia gyerekjogi szakértő a győri családirtás kapcsán: