Zuglói plakátkampány: „Ha férfi vagy, ne keverd össze az erőt az erőszakkal!”
Férfiak üzennek végre férfiaknak! A kampányhoz bárki csatlakozhat az ország bármelyik pontján!
Férfiak üzennek végre férfiaknak! A kampányhoz bárki csatlakozhat az ország bármelyik pontján!
Nemváltó óvodások, háborús riogatás, kampányok és tüntetések, mélyülő válság… Se gyereknek, se szülőnek nem volt könnyű lenni idén Magyarországon.
Megváltozhat-e egy bántalmazó? Mit tehet az egyén egy bántalmazó kapcsolatban ma Magyarországon? Milyen állapotban van a magyar áldozatsegítő rendszer? Szakemberek és túlélők közösen keresték a választ a kérdésekre, a megoldást a hiányosságokra.
Mit kezdjünk azokkal a nevelőszülőkhöz került gyerekekkel, akiknél jóformán minden és mindenki csődöt mond? Ki segít a súlyosan traumatizált, kötődésre képtelen, magatartászavaros fiatalokon, akik gyakran a segítőik ellen is fordulnak? Erről írt nekünk egy érintett nevelőszülő.
„Nem szeretnék Cassandra lenni, de muszáj újra elmondani: baj van. Nagyon nagy. Nem képzeletbeli, nem ideológiai vagy politikai, hanem kézzelfogható, emberéletben mérhető, valóságos. És nem tudom, hogy meddig tartunk még ki”. Dr. Gyurkó Szilvia gyerekjogi szakember gondolatai a magyar gyermekvédelem helyzetéről.
A plakátok, az üzenetek, a téma kikerülhetetlen: április harmadikán népszavazás lesz a „gyermekek védelmében” – és az erről szóló kampány nyomán, a gyerekek részéről olyan kérdések is elhangozhatnak, amelyekkel egyébként nem biztos, hogy (még) foglalkozna a család. Ezek megválaszolásában igyekszik segíteni gyerekjogi szerzőnk.
A gyerekek biztonsága a felnőttek közös felelőssége. Reményiné Csekeő Borbála pszichológus, a Kék Vonal Gyermekkrízis Alapítvány szakmai vezetője, nemcsak meghallgatja és segíteni próbál a hozzájuk forduló, nehézségekkel küszködő gyerekeknek, hanem azért is harcol, hogy egyre több hiteles hang szóljon az őket érő bántalmazásról, a bennük dolgozó szorongásról.
Gyerekjogi szakember szerzőnk szerint „a megtévesztés csúcsa azt állítani, hogy ezt a vétót a gyerekek védelme indokolta”. Magyarország és Lengyeország ezzel indokolta, hogy leszavazta az éppen a gyerekek védelmére alkotott közös uniós stratégiát. A cikkből kiderül, hogy mi van és mi nincs benne a dokumentumban (spoiler: „LMBTQ-aktivisták az iskolákban” nincs).
És a gyermekvédelemtől ki védi meg a családokat? Szabó Anna Eszter írása az anyák karjaiból kiszakított babákról és a családokról, akik egy rasszista rendszer áldozataivá váltak.
Az idén is volt (van) bőven miért aggódni gyerekügyben. Az egyéves munkaszünete előtti utolsó cikkében dr. Gyurkó Szilvi összeszedte a tíz legfontosabbat, amiből van mit tanulnunk.