Ilyen volt gyereknek lenni Magyarországon 2022-ben
Nemváltó óvodások, háborús riogatás, kampányok és tüntetések, mélyülő válság… Se gyereknek, se szülőnek nem volt könnyű lenni idén Magyarországon.
Nemváltó óvodások, háborús riogatás, kampányok és tüntetések, mélyülő válság… Se gyereknek, se szülőnek nem volt könnyű lenni idén Magyarországon.
Megváltozhat-e egy bántalmazó? Mit tehet az egyén egy bántalmazó kapcsolatban ma Magyarországon? Milyen állapotban van a magyar áldozatsegítő rendszer? Szakemberek és túlélők közösen keresték a választ a kérdésekre, a megoldást a hiányosságokra.
Mit kezdjünk azokkal a nevelőszülőkhöz került gyerekekkel, akiknél jóformán minden és mindenki csődöt mond? Ki segít a súlyosan traumatizált, kötődésre képtelen, magatartászavaros fiatalokon, akik gyakran a segítőik ellen is fordulnak? Erről írt nekünk egy érintett nevelőszülő.
„Nem szeretnék Cassandra lenni, de muszáj újra elmondani: baj van. Nagyon nagy. Nem képzeletbeli, nem ideológiai vagy politikai, hanem kézzelfogható, emberéletben mérhető, valóságos. És nem tudom, hogy meddig tartunk még ki”. Dr. Gyurkó Szilvia gyerekjogi szakember gondolatai a magyar gyermekvédelem helyzetéről.
A plakátok, az üzenetek, a téma kikerülhetetlen: április harmadikán népszavazás lesz a „gyermekek védelmében” – és az erről szóló kampány nyomán, a gyerekek részéről olyan kérdések is elhangozhatnak, amelyekkel egyébként nem biztos, hogy (még) foglalkozna a család. Ezek megválaszolásában igyekszik segíteni gyerekjogi szerzőnk.
A gyerekek biztonsága a felnőttek közös felelőssége. Reményiné Csekeő Borbála pszichológus, a Kék Vonal Gyermekkrízis Alapítvány szakmai vezetője, nemcsak meghallgatja és segíteni próbál a hozzájuk forduló, nehézségekkel küszködő gyerekeknek, hanem azért is harcol, hogy egyre több hiteles hang szóljon az őket érő bántalmazásról, a bennük dolgozó szorongásról.
Gyerekjogi szakember szerzőnk szerint „a megtévesztés csúcsa azt állítani, hogy ezt a vétót a gyerekek védelme indokolta”. Magyarország és Lengyeország ezzel indokolta, hogy leszavazta az éppen a gyerekek védelmére alkotott közös uniós stratégiát. A cikkből kiderül, hogy mi van és mi nincs benne a dokumentumban (spoiler: „LMBTQ-aktivisták az iskolákban” nincs).
És a gyermekvédelemtől ki védi meg a családokat? Szabó Anna Eszter írása az anyák karjaiból kiszakított babákról és a családokról, akik egy rasszista rendszer áldozataivá váltak.
Az idén is volt (van) bőven miért aggódni gyerekügyben. Az egyéves munkaszünete előtti utolsó cikkében dr. Gyurkó Szilvi összeszedte a tíz legfontosabbat, amiből van mit tanulnunk.
„Az élet elém rakott egy olyan dolgot, amit soha nem akartam, de most itt van, hogy megtanuljam ezt is, hogy ne féljek tőle” – így gondolkodik gyermekotthoni gondozói munkájáról, amit tavasz óta a színészet mellett végez. És noha megrázó és megterhelő mindaz, amit ott tapasztal, mégis imádja, hogy a gyerekeknek ő egyszerűen a vicces, pandajelmezes „Franci néni”, nem pedig a „roma származású színésznő”. Itt a friss Elviszlek, és benne a fantasztikus Farkas Franciska: