Orvos-Tóth Noémi: Lelki sebek találkozása – A trauma összehoz vagy eltávolít?
Két ember között a fájdalom a legjobb ragasztóanyag?
Két ember között a fájdalom a legjobb ragasztóanyag?
A Másállapotot a Szülészetben!-mozgalom aktivistája, Mátyusné Gálik Zsuzsanna az első, traumatikus szülése után hiába döntötte el, hogy a következőre jobban felkészül, hogy úgy legyen minden, ahogy szeretné, a rendszer így is bedarálta. Bár a nemzetközi szakirodalom is azt mondja, hogy ha bevonják a nőket a döntési folyamatba, akkor a szülésélmény pozitívabb lesz, a szülés kimenetele is kedvezőbb, sok tényező miatt ez itthon gyakran nem tud megvalósulni. A korábbi helyzetet pedig a Covid még inkább megnehezítette. Egykori SzuperWMN-díj jelöltünkkel Chripkó Lili beszélgetett.
„Borzasztó fájdalmak közepette, egyre kétségbeesettebben próbáltam segítséget kérni, de senki nem mozdult” – meséli olvasónk gyermekkorának legtraumatikusabb élményét. Csak pár perc volt az egész, mégis meghatározta a következő 38 évét.
„A bennem lévő indulatok gyökerét keresve jutottam el az anyai ágon a trauma eredő pontjáig, amikor felrajzoltam a genogramot, és szépen mutatta, mindenki mindenkivel erősen indulatos volt, egészen a dédapámig visszavezethetően. Aztán az első világháborús veszteséglistákban döbbentem fedeztem fel egy megsemmisült családot, amiről a dédapám hallgatott. Ilyen a trauma természete: a beszédközpontot blokkolja. Így a trauma nem válik történetté, képek formájában tör be időről időre a tudatba – ezért elviselhetetlen a PTSD.”
Hogyan lehet egy ilyen anyát egyáltalán túlélni?
Ha valaki tavaly év elején azt mondta volna nekem, hogy másfél év múlva ennyi sebbel, fájdalommal, nehézséggel a hátunk mögött állunk majd itt, jobb esetben kiröhögtem volna, rosszabb esetben pedig beleroppanok a jóslatba.
A nevelőszülőséghez rengeteg sztereotípia kapcsolódik: a két legelterjedtebb a pénzről és a szeretetről szól. Előbbi miatt démonizálják, míg az utóbbiért túlmisztifikálják. A valóság azonban sok esetben az, hogy ebben az élethelyzetben nemcsak a családjából kiemelt gyerek szenvedhet kárt, hanem az őt befogadó nevelőszülő is. Van, hogy sok sebből vérző és sok sebet okozó történet ez.
Lehet szeretni valakit, akivel sosem találkoztál? Milyen útravalót kaphatsz attól, akit nem is ismersz? Hogyan kapcsolódunk össze generációról generációra a traumáinkban, de a szeretetünkben is? Radojka nagypapája túlélte a munkatábort, a vele történtekről azonban – sokakhoz hasonlóan – sosem beszélt. Ők ketten nem találkozhattak már, így most, harminchárom évvel a halála után Radojka próbálja megfejteni, mit hordoz magában a nagyapjából, és hogyan hatottak a családra a vele történt megpróbáltatások.
„Az apákkal gyakran bánnak úgy a szülőszobán, mintha szerencsétlen tartozékai lennének a szülésnek. Rosszabb esetben kanos spermadonorként kezelik őket, mintha számukra csak annyi lenne a lényeg, hogy anyuka vaginája kívánatos és élvezetes maradjon a szülés után is.” Ilyen élmény a férfiaknak a nők traumája a szülőszobán:
Egy nemi erőszak története, az esettől a hosszú éveken át tartó gyötrődésen át a felgyógyulásig. Így tehet tönkre egy embert egy ártatlanul induló délután.