Az ember próbál értelmet keresni a sok szörnyűségben, ami történik a világban. És bár Szabó Anna Eszter szerint végtelenül önző dolog, hogy mindenben a „profitot” keressük, de most mégis ezt az utat választja, mielőtt megbolondul.
Lehet-e ma még bókolni? Vagy már minden külsőre tett megjegyzés tárgyiasításnak minősül? Miért szorul össze a gyomrunk néha olyan mondatoktól is, amiket mások dicséretnek szántak? Szabó Anna Eszter és pszichológus édesanyja, Kazimir Ágnes beszélgetése.
Hogyan lehetne az apákat is támogatni a veszteségük feldolgozásában? Szakértőket kérdezett Z. Kocsis Blanka.
Két traumatikus élményt gyógyító harmadik szülés, ahol végre hagyták, hogy a természet elvégezze a dolgát.
A súlyemelés olyan élmény, amelynek következtében a traumatúlélők képesek lehetnek újra kapcsolódni a testükkel, derült ki egy friss kutatásból.
Új kutatások szerint nemcsak az anyák terhesség alatt átélt stressze, de már a gyerekkorukban elszenvedett bántalmazás is jelentősen befolyásolhatja kisbabájuk egészségét, érzelmi állapotát, de még az alvását is.
Egy módszer, amely azt ígéri, segít összekapcsolni a szellemet, a testet és a pszichét, valamint feloldani korábbi, a testben eltárolódott traumákhoz kapcsolódó negatív érzelmeket. Mint a nem invazív, alternatív gyógyító folyamatok során általában, az ember itt is leginkább „saját magát gyógyítja”. És persze, segít, ha hisz benne az ember. Ami mindenkinek a saját döntése.
Vendégszerzőnk traumáinak örökségében benne van a huszadik század minden rémtette. És már nagyon szabadulna tőle, mert fontos, hogy feltárjuk a családunkat generációk óta szorító traumákat… de utána mi lesz? Hogyan mész tovább? Ki marad belőled, ha már „mindent” tudsz?
Sokan mondják, hogy nem kell akkora feneket keríteni egy szülésnek, hiszen „gyerek bent nem marad”, de ma már pontosan tudjuk, hogy egy negatív szülési tapasztalásnak kézzelfogható társadalmi kára, a pozitívnak pedig milyen sok hozadéka van. Szakértővel vesszük végig, hogy mégis min múlik, hogy akár teljesen ugyanazt a szülésélményt egyikünk jónak, másikunk traumának élheti meg.
Steiner Kristóf elmeséli, milyen gyerekkori traumák vezettek a borderline személyiségzavarának kialakulásához.