„A traumám örökre velem marad, de nem csupán ez vagyok én” – Filákovity Radojka tárcája
Lehet ragaszkodni a sebeinkhez, a kérdés csak az, hogy meddig.
Lehet ragaszkodni a sebeinkhez, a kérdés csak az, hogy meddig.
„Mindenkinek így kéne tennie: ha megvan a tehetsége, a lehetősége, a kapacitása, dolgozzon saját magán és nyújtson valamit a közösségnek is.”
Néha teljesen összeomlunk, és apró darabokból építjük újra magunkat: ha viszont sikerrel járunk, mint a japán kerámiák esetén, az aranyporral kevert ragasztó is több lehet bennünk.
Az egyik legfontosabb kérdés: kinek a hangját hallod, amikor csökkent értékűnek, fertőzőnek vagy veszélyesnek érzed magad.
Hogyan hatnak a gyerekkori traumáink a későbbi egészségi állapotunkra? Mik azok a tényezők, amik növelik az ADHD, a depresszió vagy épp az alvászavarok valószínűségét? Az UNICEF Magyarország által rendezett konferencián egyebek között ezekről is beszélt dr. Makara Mihály, a Szent László kórház főorvosa.
A fiúk körülbelül 5-10 százaléka szenved el szexuális bántalmazást, amelyet, ha felnőtt nő az elkövető, máig hajlamos bagatellizálni a társadalom. Milyen, akár tudattalan hatásai vannak a traumának, és hogyan lehet ezeket oldani? Interjú Szirtes Lili tanácsadó szakpszichológussal, A bántalmazó árnyékában című új könyv szerzőjével.
Az ember próbál értelmet keresni a sok szörnyűségben, ami történik a világban. És bár Szabó Anna Eszter szerint végtelenül önző dolog, hogy mindenben a „profitot” keressük, de most mégis ezt az utat választja, mielőtt megbolondul.
Lehet-e ma még bókolni? Vagy már minden külsőre tett megjegyzés tárgyiasításnak minősül? Miért szorul össze a gyomrunk néha olyan mondatoktól is, amiket mások dicséretnek szántak? Szabó Anna Eszter és pszichológus édesanyja, Kazimir Ágnes beszélgetése.
Hogyan lehetne az apákat is támogatni a veszteségük feldolgozásában? Szakértőket kérdezett Z. Kocsis Blanka.
Két traumatikus élményt gyógyító harmadik szülés, ahol végre hagyták, hogy a természet elvégezze a dolgát.