A Led Zeppelin csak azért maradt le erről a listáról, mert nem tehettem fel az összes számukat.

Megfejthetetlen, és csöppet sem érdekli, hogy megfejtsék, szerinte ugyanis nem ő a fontos – hanem a zene, amit tolmácsol. A virtuóz zongoraművész, Martha Argerich már ötévesen koncertezett; az elsöprően tehetséges, de mindig szorongó csodagyerek rettegett a nézőtértől, ki kellett lökni a színpadra, ahol zavarában szinte futott a zongoráig. A lámpaláz pedig egész életén át elkísérte.

„Mélyen hiszek az empátiában és a humorban. Annyira felszabadító, amikor szabadon beszélsz és nem félsz! Mert hát mi a bánattól félhetnél még? Milyen lehet az az árulás, amit még nem követtek el ellened?” – mondja Parászka Boróka erdélyi újságíró, aki ellen már írtak petíciót, tettek feljelentést, folyamatos politikai nyomásnak és zaklatásnak van kitéve, mégis hisz abban, hogy a helyzet egyre jobb lesz, és egy nap megtanuljuk egymást tisztelni.

„Összetartozunk, ezt állítja. Értem én, de attól még zavar a nők szaga a ruháin, amikor bedobálom a gépbe a szennyest.”

A Megszokás kérdése című film az apró-cseprő, jelentéktelennek tűnő élethelyzetektől egészen a nemi erőszakig festi föl a szexuális zaklatás széles skáláját, annak következményeit. „A nők nap mint nap szembesülnek hasonlókkal. Számukra nincs ezekben semmi újdonság” – írja férfi szerzőnk, aki ellenben mély önvizsgálatra ösztönözné férfitársait.

Sírjunk vagy nevessünk? Kolléganőink építészeti szörnyszülötteket látogattak:

Valóban a létező legnagyobb büntetések egyike, ha az ember elveszti a szabadságát, de a képzeletet nem lehet rácsok mögé zárni. Szívből szakadt mesék…

Franciaországban élő vendégszerzőnk, Kis Zsuzsa mesél Fejtő Ferenc íróról, Kolozsvári Grandpierre Emil, József Attila és Albert Camus barátjáról, akinek egy ideig személyi titkáraként dolgozott, így megismerhette az öt nyelven alkotó szerző csodálatra méltó személyiségét is.