Bor, mámor, Pécs

Az egyik kedvenc hazai városomban külön névvel illetik a tősgyökeres családokat: tükéknek nevezik őket, a szőlőtőkékre utalva. A város, és az itt lakók története ugyanis – ahogy arra a kifejezés is mutat – ezer szállal fonódik össze a szőlőtermesztéssel, borkészítéssel (még a híres Zsolnay családnak is volt boros kötődése).

Ezen a mámorító gasztrosétán épp ennek a mély kapcsolatnak eredhetsz a nyomába: a pécsi püspökség, a Szőlészeti és Borászati Kutatóintézet és a Pécsi borvidék egy pincészetének borát kóstolva ismerhetsz meg szőlőfajtákat, régi és új borászokat, ízeket és illatokat.

A pécsi belvárosban sétálva pedig rácsodálkozhatsz, hogy szinte minden sarkon boros emlékre lehet bukkanni. Nem is csoda, hiszen a város százötven évvel ezelőtt a magyar borkereskedelem központjának számított. Mi emlékeztet még erre? És vajon mi a borvidék mai értéke? Mindezt megtudhatod, miközben Pécs legszebb részein sétálva belekóstolhatsz a valódi tükeségbe. Bővebb információkat az idén tizenöt éves Imagine március 25-i sétájáról ITT találsz.

Forrás: Imagine

Gasztroséta és kóstoló a Füvészkertben

Ha szeretsz enni, főzni, új dolgokat kóstolni vagy régieket újra felfedezni és készen állsz rá, hogy ez után a program után majd egészen más szemmel pásztázd végig a szupermarketek kínálatát, akkor ez a séta több mint neked való!

Az Urban Jungle Budapest legújabb füvészkerti programján ugyanis minden az ehető növényekről és az evésről szól.

A séta vezetője Hadobás Nóra, az UJB alapítója, a BBC GoodFood Magazin állandó szerzője, egy mindig éhes gasztrorajongó, aki legalább annyira szeret az ételekről és az evésről beszélni, mint enni. Ennél jobban pedig csak a növényeket kedveli, így hát gondolt egyet, és egy kétórás sétaprogramban egyesítette mindazt, ami örömmel és lelkesedéssel tölti el, remélve, hogy időről időre talál majd olyan sétatársakat, akikkel megoszthatja az évek alatt fejében gyűjtögetett információkat.

Tudtad például, hogy Magyarországon terem citrom, kivi, tea és rizs is? Hogy bizonyos banánfajtákat nemcsak desszertként, de köretként is fogyasztanak? Hallottál már a világhírű alföldi kamilláról?

Rengeteg olyan növényes gasztrosztori van, amely csak arra vár, hogy megosszák őket. Tudom, tudom, mi jár a fejedben, de ne aggódj, a sétán nem maradsz finomságok nélkül sem: kóstolót is kapsz édes és sós falatokból, gasztronómiai különlegességekből. A séta időpontjait ITT találod.

Ide jártatok ti – Az irodalom nagyjainak útján Debrecenben

„Voltál-e már Debrecenben, barátom?” – kérdezte 1847-ben egy levelében Petőfi, aki egyébként nem volt túlzottan oda a városért, mégis sok időt töltött ott, és megannyi szál fűzte Debrecenhez. Itt lett például fülig szerelmes Prielle Kornélia színésznőbe, de aztán évekkel később itt született meg fia, Zoltán is, Szendrey Júliától. De a kisfiú keresztapja, aki történetesen Arany János volt, egy darabig szintén a városban élt.

Petőfi azonban csak egy a legnagyobbak közül, akik jártak, sőt éltek a városban. Rajta kívül a magyar irodalmi élet más nagyságai is megfordultak itt, és jó néhányuk nem csupán „hivatalos” felkéréseknek tett eleget Debrecenben:

ott van például Krúdy, aki sokat járt az Arany Bika szállóba, amelyben Móricz Zsigmond is lakott, ha debreceni szeretőjéhez látogatott.

A sor pedig még sokáig folytatható Jókaival, Tóth Árpáddal, Szabó Lőrinccel… Nem beszélve azokról az irodalmi nagyságainkról, akik Debrecenben születtek: Csokonai, Fazekas Mihály, Szabó Magda és így tovább. Ezen a tematikus belvárosi sétán most ezeknek az íróknak, költőknek eredhetsz a nyomába – megnézheted, hogy hova jártak felolvasni az Ady Társaság illusztris tagjai, hogy hol lépett a világot jelentő deszkákra Arany János, és hogy hol tanult az irodalmi élet színe-java. Az irodalmi sétára ITT jelentkezhetsz.

Forrás: Imagine

Ismét bejárhatod Budapest lélegzetelállító lakóépületeit

Emlékszem, amikor tizennégy évesen a gimnáziumi tanulmányaim miatt Budapestre jöttem, mennyire lenyűgöztek a város épületei.

Épp ezért szeretem a Budapest100-at is, amelynek köszönhetően hihetetlenül izgalmas helyekre lehet bejutni, megcsodálni olyan épületeket a pincétől a padlásig, amelyeket máskor, máshogy nem lenne alkalmunk.

Idén ráadásul jeles évfordulót ünnepel a város: a 150. születésnapját. Az évforduló kapcsán az esemény középpontjában is Pest, Buda és Óbuda 1873-as egyesítése áll majd. Felderíthetjük, milyen volt a város másfél évszázaddal ezelőtt, hogyan fejlődött azóta, és milyen utak állnak előtte. A szervezők igyekeztek összegyűjteni minden olyan budapesti épületet, amelyek 1872–1873-ban épültek fel részben vagy egészben, és még ma is állnak. A program idén is négynapos lesz, május 11-től 14-ig tart, és a KÖVETKEZŐ házakat ismerheted meg.

A bejegyzés megtekintése az Instagramon

Budapest100 (@budapest_100) által megosztott bejegyzés

Szellemek a Svábhegyen – Találkozz a politikai múlt kísérteteivel!

Itt az ideje, hogy szembenézzünk a múlt kísérteteivel! Erre nincs is jobb alkalom ennél a tematikus zöldövezeti sétánál, amely Jókai kertjétől egészen a normafai Kínzóházig halad, és közben megannyi érdekességről, szellemről lebbentik fel a fátylat. 

Tudtad például, hogy a XIX. század közepén még sváb falvak és szőlők álltak itt, néhány évtizeddel később azonban már a főváros részévé vált a Svábhegy? Nosza, gyorsan felvirágoztatták: arisztokraták építtettek itt svájci villákat és művész-értelmiségiek – például Jókai Mór és Eötvös József – mesebeli kerteket. A telkeket a fogaskerekűt építtető vasúttársaság parcellázta fel.

A máig népszerű síelő- és kirándulóhely első pillantásra idillinek tűnik, és nem is gondolnád, hogy a XX. században milyen tragikus történelmi események történtek itt.

A német megszállás idején innen irányította Adolf Eichmann a zsidók deportálását. Ha ez még nem volna elég borzalom: az ötvenes években itt működött az ÁVH tisztképző főiskolája, és itt nyitotta meg az úttörővasutat Rajk László, nem sejtve, hogy kilenc hónappal később egy közeli villában fogják vallatni. A Sétaműhely eseményét kár lenne kihagyni – jelentkezni ITT tudsz rá.

Forrás: Sétaműhely

Múzsánk az étel – Gasztrotárlat-vezetés a Magyar Nemzeti Galériában

Amikor a művészet a gasztronómiával találkozik, abból mindig valami fenséges sül ki. Épp, mint ezen a sétán, amelyen szabadtéri piknikek, terített asztalok, ízek és zamatok vesznek körül majd a képtárakban.

De vajon jól lehet-e lakni egy csendélettel?

Ezen a sétán a Nemzeti Galéria tereiben többek között Cézanne, Szinyei Merse Pál és Fényes Adolf festményein keresheted a gasztronómiai feltöltődést, ételek és italok másodlagos jelentését, metaforákat és múzsákat.

És hogy mit vihetsz haza? A műalkotásokat természetesen nem, de instant és időt igénylő impressziókat hangulatokról és gondolatokról a magyar festészetben nagyon is, ami után meglátod, más ízű lesz a vacsora is. A sétára ITT jelentkezhetsz.

Kiemelt képünk illusztráció – Forrás: Unsplash / Alisa Anton

Filákovity Radojka