A világ leggyorsabb sztriptíztáncosa felszántotta a burleszk színpadát – Georgia Sothern előadását nemcsak a közönség, de a kritikusok is imádták
Eszedbe jutott már valaha, hogy milyennek lát a külvilág, miközben te a legnagyobb lelkesedéssel koptatod a táncparkettet? Esetleg mást nézve aggódtál már azon, hogy egy táncos lesérül a mozdulatok sebességétől? Nekem ezek voltak az első gondolataim, amikor megláttam Georgia Sothern műsorát. Mózes Zsófi írása.
–
A pattogó, robbanékony, nonstop stílus, amit Georgia Sothern a sztriptízburleszk előadásaiban alkalmazott, a modern szem számára talán kissé furcsának tűnhet – legyünk őszinték, a hangulata közelebb áll egy önkéntelen mozdulatsorhoz, mint Cardi B-hez –, de Georgia Sothern ezzel váltott jegyet a hírnévhez vezető útra, és ez volt az, ami lehetővé tette számára, hogy fenntartsa a hosszú, sikeres karrierjét.
Az egyesek által „az emberi dinamó”-ként is emlegetett Georgia Sothern 1909-ben született Hazel Anderson néven, a Georgia állambeli Atlantában
Mindössze 13 éves volt, amikor rálépett a burleszk színpadához vezető útra. Ekkor már évek óta szerepelt nagybátyja vaudeville-előadásának részeként, de amikor tizenéves korában édesanyja és nagybátyja is meghalt, Hazel magára maradt.
Sikerült hamis születési anyakönyvi kivonatot szereznie, amely szerint már betöltötte a tizenhetet, így könnyűszerrel talált maga mellé egy ügynököt, aki képviselte.
Ezt követően rendszeresen lépett fel sztriptíztáncosként a népszerű New York-i burleszk-szórakozóhelyen, a Minsky’sben.
Igen, jól olvastátok, Georgia Sothern 13 évesen kezdett sztriptízelni. De őszintén megmondom, fogalmam sincs, hogy mihez kezdhetett egy lány az 1920-as években család és pénz nélkül úgy, hogy mindeközben nem volt hová mennie. És úgy látszik, Georgia számítása bejött, az 1930-as évekre ugyanis a temperamentumos vörös hajú táncosnő már a burleszkelőadók egyik legnépszerűbbje volt.
Annak ellenére, hogy gyakorlatilag bármelyik klasszikus burleszk-sztriptíztáncosnőt hasonlítjuk is össze a mai, látszólag halált megvető rúdtrükköket előadó táncosnőkkel, a különbség alapvetően hatalmas, de a dinamikus Georgia Sothern ennek ellenére is kiemelkedett korának táncosnői közül.
A bejegyzés megtekintése az Instagramon
„Van egy saját stílusom – mondta egy 1939-es interjúban a bostoni Old Howard Theaterben. – A legtöbb táncosnő csak levetkőzik és parádézik a közönség előtt. Én most tényleg a rajongóimért dolgozom.” Ezt pedig nem is gondolhatta volna ennél komolyabban. A korabeli burleszktáncosok közül sokan használták a kecses, sikamlós, mozdulatokat, amik jellemzően elég lassúak voltak ahhoz, hogy lépésről lépésre fokozzák a közönség érdeklődését.
Georgia Sothern azonban nem így tett.
A lány kaotikus mozdulatokkal korbácsolta a testét a színpadon, kihasználva a körülötte lévő tér minden köbcentijét azzal, hogy végtagjait és ruháit a szélrózsa minden lehetséges irányába dobálta. Olyan pezsgéssel pattogott, amivel csak a Mentosszal kevert kóla tudná felvenni a versenyt. És úgy nézett ki, mint aki közben életében a legjobban érzi magát.
„Már a puszta látványa is elvarázsolt mindenkit, ahogy ez a vörös hajú lány irigylésre méltó, fantasztikus önfeledtséggel dobálta a csípőjét a zenekar által játszott ritmusra. Mire befejezte az előadást, az egész színházterem pezsgett. A közönség majdnem annyira kimerült a látványtól, mint amennyire Georgia a fellépéstől. Olyan produkciót adott elő, amit senki sem fog elfelejteni, aki valaha is látta; a szex ciklonja volt, és szó szerint ledöntötte a falakat” – írta This Was Burlesque (Ez volt a burleszk) című könyvében Di Ann Corio és Joseph DiMona.
Georgia Sothern egyértelműen tudott valamit a hatáskeltésről
Azáltal, hogy kialakított egy erős és egyedi, idővel a védjegyévé váló stílust, olyan szenzációvá tette magát, amit nem lehetett megismételni. Nemcsak New Yorkban, hanem Buffalóban, Bostonban, Philadelphiában és Miamiban is rendszeresen fellépett, az előadásai újra és újra tömegeket vonzottak.
Az 1939-ben az Old Howard Theaterben adott interjújában Georgia elmagyarázta, hogy az egyedi, személyes stílus a játék része, és elengedhetetlen azon sztriptíztáncosok számára, akik nagyot akarnak alkotni. A sztriptízre művészeti formaként tekintett, és gondoskodott arról, hogy a közönsége mindig valami rendkívül egyedi és rá igencsak jellemző előadást láthasson.
„Ha nem értenék hozzá – érvelt Georgia –, akkor bárki felállhatna a színpadra, és levetkőzhetne.”
A Star and Garter egy jó hírű színházban nyílt meg, alig néhány hónappal azután, hogy a New York-i polgármester keményen fellépett a város jellegzetesebb burleszk-szórakozóhelyei ellen. Georgia Sothern az itt megrendezett, 1942-es Broadway-show-n közeli barátnője és burleszksztár kollégája, Gypsy Rose Lee mellett lépett fel.
Georgia azonban még egy olyan szupersztár mellett is képes volt kitűnni, mint Gypsy Rose Lee, és önmagában is magával ragadta a közönséget. Nagy benyomást tett Brooks Atkinson drámakritikusra is, aki a New York Times kritikájában „szerényen dögös nőnek” nevezte a táncosnőt.
A revüt úgy reklámozták, mint a „a törvényes burleszket” – alapvetően ugyanis nem volt annyira pikáns, sem annyira meztelen, mint az a fajta előadás, amit általában Georgia Sotherntől megszokott a közönség. De Georgia egyvalamiből nem adott alább: mégpedig a tempóból. Miután bezárt a Star and Garter, csatlakozott James E. Strates Carny turnéjához, valamint 1952-ben Phil Silvers Cavalcade of Burlesque című műsorában is szerepelt.
A burleszk egyik legkeményebben dolgozó előadója még a hatvanas éveiben is vállalt fellépéseket. Végül 1977-ben végleg visszavonult, önéletrajzi könyve pedig Georgia: A Life in Burlesque (Georgia: Életem a burleszkben) címmel jelent meg. Georgia Sothern 1981. október 14-én halt meg, New Yorkban.
Mózes Zsófi
Kiemelt kép: Wikipedia
