–

A címben szereplő mondatot nem én állítom, hanem Taika Waititi a film zseniális humorú és hangú rendezője

Viszont teljes mértékben egyetértek vele: valóban emberellenes bűncselekmény lett volna nem megmutatni Chris Hemsworth testét az új Thorban. Aki követi a színészt Instán, az láthatta már, mennyire kőkeményen edz, milyen komolyan veszi testének formálását, és hogy ebben partnerre és támogatóra is lelt, mert kedves felesége, az egyébként magyar származású Elsa Pataky is hasonlóan jó kondiban van. Sokszor edzenek együtt, és lássuk be, úgy azért úgy könnyebb, ha az asszony is spártai üzemmódban van, nem pedig csirkepaprikással és mákos gubával vár odahaza. 

De most beszéljünk arról, mit jelent ez a fajta meztelenség egy filmben. Mit jelent, ha egy színész a testével is dolgozik és a testét is alakítja, megmunkálja egy szerep kedvéért. 

Ugye, hányszor tapsolunk annak, ha valaki hatalmas és megterhelő átalakulásba kezd egy szerep kedvéért? Hogyan éljeneztünk Christian Bale-nek a Gépészben, aztán mennyire tátva maradt a szánk, mire képes a fizikumával megannyi szerepen keresztül, hogyan hízik, majd újra fogy, miként lesz izmos (mondjuk, a Batmanben.) De nemcsak ő, hanem például a Thorban is szereplő Natalie Portman átalakulása is lenyűgözően bámulatos volt a Fekete hattyúban (egyébként a Thorban is kipattintotta magát, na nem annyira, mint Chris). De ide sorolhatnám még Adrian Brody rendkívüli fogyását A zongoristában nyújtott főszerep kedvéért, vagy a már legendássá vált Bridget Jones-karaktert, akinek a kedvéért Renée Zellweger alakult át. Ezek a fogyások és hízások mind rettenetesen megterhelő vállalkozások, amikre nem is lehet azt mondani, hogy nem egészségkárosítók – mert azok. Gyakran tátva marad a szánk a látványukra, hiszen igazi showeleme a filmnek, ha átváltozik a színész, ami nem ritkán szinte belépő is az Oscar-jelöltek, aztán pedig az Oscar-nyertesek listájára. Mert az emberek ezt imádják, ennek tapsolnak. A látványos, nagy átalakulásoknak tétje van.

De miért nem tapsolunk hasonló elánnal annak, ha egy színész kőkeményen megdolgozza a testét?

Miért nem ugyanannyira fontos, ha beleteszi azt a kőkemény munkát, ami egy test megmunkálásával jár? 

Nehogy azt gondoljuk, hogy az a legkeményebb, ha hízol, vagy ha lefogysz. Az igazán kemény munka az, ha valaki kihozza a fizikai valójából a maximumot. Chris Hemsworth pedig bőven túlteljesítette a száz százalékot.

Olyan testet rittyentett a Szerelem és Mennydörgés forgatására, hogy tökéletesen igaza van Taika Waititinek: emberellenes bűncselekmény lett volna ezt nem megmutatni. Olyan brutálisan kidolgozott izomzatot villantott a főszereplő, hogy egy pillanatra kihagyott a lélegzetem, felültem az addig összegörnyedt, mozis testtartásomból, és előrehajoltam a fotelben, hogy jobban lássam. Még a szemem is megdörzsöltem, nem káprázik-e.

Nem, nem, ez nemcsak délibáb volt, amit láttam: hanem egy ember emberfeletti munkája

Ez a színész tényleg kihozta a maximumot, minden porcikája a legtökéletesebb formáját mutatta. És ezt nemcsak azért mondom, mert – teszem azt – szexuálisan is izgatónak találtam a látványt, nemcsak azért csorgattam a nyálam, mert baromi esztétikus a kidolgozás, hanem azért is, mert igazán becsülendő a munka, amit belerakott.

És nem legyinthetünk annyival: hú, meg akarom nézni Chris Hemsworth seggét a moziban.

Maga a színész is azt nyilatkozta egyébként, hogy tíz év kőkemény melója van ebben a fenékben (azaz ebben a testben), és higgyétek el, megérte az összes munka. Tanúsítom, én már láttam!

Ennél a résznél pedig nem a test tárgyiasításáról van szó, hanem a munka gyümölcsének a csodálatáról (ahogy azt teszik például az emberek az ókori atléták szobrait illetően is – a szerk.)

Valljuk be, hogy szeretünk szép nőket nézni, szeretjük, ha szép női testet láthatunk, de ugyanúgy szerethetjük, ha szép testű férfiak is szerepelnek a vásznon. A szépség csodálatos dolog, és nem feltétlenül adják ingyen, mert rendben van a jó genetika, de a belefektetett munka nélkül az előbb-utóbb elpárolog. Az az igazán dicséretes, hogy valaki képes mindent megtenni azért, hogy egészségesen éljen, jól étkezzen, sokat sportoljon, meglegyen a belső egyensúlya, és ebben lehessen gyönyörködni fizikai síkon is.

Szóval én abszolút Thor-rajongó vagyok. Nemcsak mostantól, hanem ezidáig is az voltam. De most egyértelműen feltette Hemsworth a diadémot az egész koncepció tetejére. 

A Szerelem és Mennydörgés egy remek humorú, önironikus, fergetegesen szórakoztató mozi, tömény kikapcsolódás az euró árfolyama és a benzinárak nyomasztó közelségéből. A következő tíz dologért érdemes még beülni rá, ha az eddigi érveim nem volnának elegendők:

1. A főszereplő fizikumának megcsodálásán túl azért is, mert ez a színész képes önmagát is karikírozni.

2. Natalie Portman vicces nő. Nézd meg, ha nem hiszed.

3. Bár sokan leszólták Russel Crowe Zeuszát, szerintem fergeteges. Gurultam a nevetéstől a jeleneteken, amikben benne volt.

4. A színjátékos vásári komédiás gegért, amiben Matt Damon a csúcs.

5. Christian Bale olyan, mintha vérbeli gonosznak született volna. (Legalábbis nagyon közel áll hozzá ez a sötét oldal a jelek szerint.)

6. Tetszik a párkapcsolati szál, amely kifigurázza azt, hogy az emberek milyen banális okok miatt képesek eltávolodni egymástól, mennyire el tudunk beszélni egymás mellett, és milyen nehéz félrerakni az egónkat is sokszor.

7. Hogy Taika Waititi egy pillanatra nem veszi komolyan magát, mégis véresen komoly a végeredmény, már ami a poénokat illeti.

8. Megmutatja, hogy az istenek ugyanolyan esendők, mint a halandók.

9. És ha a hited elveszett, te is elveszett ember vagy.

10. Végül pedig, de csöppet sem utolsó sorban azért, mert kapunk egy komplett Guns N' Roses koncertet, a legikonikusabb számaik csendülnek fel a filmben, mégsem tűnik összevisszának és indokolatlanul behajigált tracklistnek, amiről már messziről ordít, hogy baromi sokat fizettek érte. De minden centet megért kipengetni Axléknek, akiknek ezen kívül még egy geggel is tisztelegnek.

Ez a film pontosan azt adja, amit ígér: kikapcsolódást, humort és hősöket, akik nem félnek megmutatni, hogy ugyanolyan esendők, mint az emberek és akárcsak az istenek – és így már nem is tűnnek annyira elérhetetlennek.

Szentesi Éva