Agnès Sorel, aki a király szeretőjéből a francia udvar leghatalmasabb asszonyává vált

–

Az első udvari kegyencnő

Agnès Sorel 1422-ben egy francia kisnemesi családba született, ami akkoriban annyit jelentett: szülei taníttatják, hogy kamaszként férjhez adhassák, és hátralévő éveiben háztartást vezessen és gyerekeket neveljen. Csakhogy Agnès ennél többre vágyott. Tanulmányainak, szépségének és családi hátterének köszönhetően alig húszévesen előbb Lotaringiai Izabella, Nápoly és Szicília királynéjának, majd 1444 körül Anjou Mária, VII. Károly francia király feleségének udvarhölgye lett. Anjou Máriáról az a hír járta, hogy „az arca a teljes angol sereget halálra rémisztette volna”, azonban – jó feleség lévén – tíz gyermekkel is megajándékozta az uralkodót.

VII. Károly nem volt különösebben jóképű vagy gazdag, sőt még csak tehetséges sem, mégis – egy valamirevaló uralkodóhoz híven – szeretők sokasága várta, hogy teljesíthesse a király kívánalmait. Károly hamar szemet vetett Agnèsre, aki bár a király közeledését nem utasíthatta volna vissza, többre vágyott, mint egy névtelen szeretői státusz. Így mindent megtett annak érdekében, hogy rövid időn belül a francia udvar egyik legbefolyásosabb nőjévé váljon. Társalkodónőként legfeljebb hallomásból értesülhetett volna az udvari pletykákról, a király szeretőjeként azonban első kézből szerzett tudomást a komolyabb ügyekről is.

Az Agnès birtokába kerülő információk mértékével együtt nőtt az udvarban gyakorolt befolyása is

Határozott léptekkel taposta ki az útját a királyság első szolgálattevő hölgyének járó (az udvartartás nőknek adható legmagasabb) rangjáig, majd Mária királyné első szolgálattevő főudvarhölgye lett, később pedig a „hivatalos kegyencnő” címmel emelték királyi szerető rangjára. Ezzel kis híján egy szintre került a királynéval.

Agnès harsány viselkedésével, szokatlan és szinte semmit sem fedő ruháival, valamint az őt kísérő botrányokkal gyakorlatilag háttérbe szorította Máriát.

Annak ellenére, hogy IX. Lajos király 200 évvel korábban megtiltotta, hogy az uralkodón kívül bárki más gyémántot viseljen, Agnès ezt figyelmen kívül hagyva hatalmas drágakövekkel irányította a tekinteteket a dekoltázsára. És ha már dekoltázs: az ő nevéhez fűződik a mélyen kivágott, vállakat is szabadon hagyó ruha divatba hozatala, amivel pillanatok alatt kivívta magának sokak megvetését. Az egyházat például annyira megbotránkoztatta szemérmetlensége, hogy mindent megtettek annak érdekében, hogy Károly betiltsa a dekoltált ruhák viselését. Úgy tűnik azonban, hogy a király igencsak kebelbarát volt, így nemhogy korlátozta volna szeretője megjelenését, épp ellenkezőleg: drágakövekkel, ékszerekkel, ruhákkal és birtokokkal halmozta el Agnèst. Mária és gyermekei sem nézték jó szemmel a királyi szerető karrierjének alakulását, olyannyira, hogy egy alkalommal Lajos herceg karddal támadt a kegyencnőre, de a királynak sikerült megmentenie szerelmét.

VII. Károly iránta táplált gyengéd érzelmeit Agnès bátran használta ki, vagyonát tovább növelte a Beauté-sur-Marne, az Eure-menti Vernon, Issoudun, Roquesérière és a Loches kastélyhoz tartozó birtokokból származó bevételekkel. Mivel ideje és helyzete megengedte, kedvére utazgatott, sorra járta a kastélyait.

Három lányának sem volt miért aggódnia, Károly ugyanis törvényesítette és előkelő helyekre házasította őket.

Agnès közeli barátait befolyásos pozíciókba ültette, és noszogatására Károly kezdte megfogadni az ország irányítására vonatkozó javaslatokat is. Ennek köszönhetően pedig az addig meglehetősen lusta és középszerű uralkodó új lendületre kapott. Valójában Agnès hatása annyira meghatározó volt a Franciaország számára, hogy egyes történetírók Jeanne d'Arc-kal együtt emlegetik. 

Férgek, higany és Szűz Mária

Amikor 1450-ben Agnès negyedik gyermekét várta, egy téli hadjárat során követte Károlyt, hogy Jumièges-ben találkozzanak. Ám a kegyencnő az út során megbetegedett, és pár órával azután, hogy világra hozta gyermekét, 28 éves korában meghalt.

Károly szinte biztosra vette, hogy szerelmét rosszakarói mérgezték meg, más elméletek szerint Lajos herceg ölte meg a nőt, amiért apja a kardos támadást követően kitiltotta a fiút az udvarból, ám ez az elmélet máig vita tárgyát képezi.

2005-ben megvizsgálták a holttestet, és kiderült, hogy Agnèst orsóférgek fertőzték meg, és szervezetében nagy mennyiségű higanyt is találtak. Philippe Charlier francia igazságügyi orvosszakértő szerint, bár valóban higanymérgezés okozta a nő halálát, ez még nem bizonyítja egyértelműen, hogy meggyilkolták volna Agnèst, hiszen akkoriban az anyag számos betegség kezelésére szolgált.

Talán már sosem derül ki, hogy mi történt a francia királyi udvar egyik legmegosztóbb alakjával, annyi azonban bizonyos, hogy Agnèst feleséghez illően búcsúztatták. Két márvány síremléket is készítettek a tiszteletére, a testét a jumièges-i apátságban helyezték örök nyugalomra, és több misét is szenteltek lelki megnyugvásának. Szépsége Jean Fouquet festőnek köszönhetően maradt fenn az utókor számára, aki még a Szűz Máriáról készített alkotásait is róla mintázta, így Agnès nevéhez, akárcsak életében, halála után is hangos botrányok fűződtek.

Mózes Zsófi

Források: ITT, ITT és ITT