Az elmúlt százhúsz év amerikai popkultúráját vizsgálva az ember rájöhet, hogy soha semmi nem volt annyira górcső alatt, mint a női test. A nőknek – ha nem is mindig, de – szabályszerűen megmondták, hogyan kell kinézniük, milyen vonalat kell követniük, hogyan illik sminkelniük, viselkedniük, milyen konvenciók szerint kell meghatározniuk magukat. A világon az egyik legnagyobb biznisz a szépségipar, amihez az utóbbi évtizedekben erőteljesen hozzátartozik a fogyókúraipar is. Bár a női testet és szépséget érintő trendek és elvárások nem változnak sebesebben a divatnál, azért a kettő erőteljesen összefügg. 

A következő nyolc pontban végiglapozhatsz az elmúlt – nagyjából – százharminc év szépségideáljain, amelyhez EZT a videót vettem alapul, de ezek az irányzatok nem maradtak azon a kontinensen, hanem befolyással voltak az óceánon túlra is. 

1. Az eszményi nőalak

Camille Clifford

Formás, dús keblek, karcsú derék, gömbölyű csípő, sudár termet, légies, magasra tornyozott frizura, karcsú nyak, kecses végtagok, lágyság, báj, nőiesség, törékenység, vonzerő. 1890-ben Charles Dana Gibson megrajzolta a tökéletes nőtípust, amit utána Gibson-lánynak neveztek el, és ez a típus lett a kor szépségideálja. 130 évvel ezelőtt mindenki rá akart hasonlítani. 

Hogy tulajdonképpen egy megrajzolt nőalak a vágyálom tárgya, az mindegy volt – tekintsük a korabeli rajzokat az akkori filterezett, meghekkelt valóságnak, aminek elég nehéz volt megfelelni.

Ezek a hölgyek viszont már sokkal önállóbbak, függetlenebbek és magabiztosabbak voltak, mint a korábbi generációk alakjai – a társaságukban gyakran ábrázolták a férfiakat alárendeltnek. A Gibson-lányok a szerelem tárgyaként, a felszabadultság, az önfeledtség idealizált verziójaként jelentek meg, amire tényleg nehéz volt hasonlítani.

Ugye, ismerős?

2. Felszabadult idomok, füstös, delíriumos tekintetek, sok pia és cigi

Az 1910-es években a gazdasági és politikai okoknak köszönhetően elkezdett a Gibson-lányok idealizált képe átalakulni, és elhalványulni. Az I. világháború kitörése után és a spanyolnáthának köszönhetően egy új nőideál lépett színre. és változtatta meg a női szépségről és testről alkotott elképzelést.

A háború és a járvány okozta veszteségek után az emberek azt érezték: az élet véges, nincs idő arra, hogy lemaradjanak a szórakozásról, ezért dekadens, túlfűtött időszak köszöntött be, amiben a nők sem akartak otthon ülni, és megvárni, amíg valaki feleségül kéri őket, inkább dolgozni és szórakozni kezdtek.

1920.augusztusában ráadásul szavazati jogot kaptak az Egyesült Államokban, ami felszabadította őket a rájuk mért korlátok és konvenciók alól. (De még nagyon messze volt a teljes szabadság, jóformán elképzelhetetlenül messze.)

A nők tehát úgy érezték, fel kell szabadítani a külsejüket is. Nem akartak többé kényelmetlen ruhákban járni, eldobták a fűzőt, jóval rövidebbre szabták a szoknyáikat, sportolni kezdtek, és ehhez alakították az öltözéküket is. A kor divatos nőit flappereknek hívták, akik azt képviselték, hogy igenis viselkedhetnek úgy, mint a férfiak: ihatnak, cigizhetnek, vezethetnek autót, élvezhetik a testi örömöket, és ezért elnézést sem kell kérniük. (Maximum jól megbélyegzik őket, bár ebben sokat nem változott a társadalmunk.)

Joan Crawford a kor ünnepelt mozisztárja a húszas évek környékén

A flapperek a hajukat is levágatták, divatba jött a mértani bob frizura, a füstös szemek, a vékonyra rajzolt szemöldök, a sötét tónusú rúzs, a rengeteg ékszer, és a „delíriumos”, párás tekintet.

3. Csábítás a köbön

Peter Driben illusztrációja 1955-ből

A pin up-éra volt az egyik legnépszerűbb, legragyogóbb korszak Hollywood történetében. A buja keblek, a glamúr, az elegancia megújulása. Csillogó rúzsok, cicaszemek, ondolált haj, karcsúra húzott derakak, gömbölyű formák, vékony lábak. Liz Taylor, Rita Hayworth és Marilyn Monroe.

A harmincas évek végétől az ötvenes évekig a nőket szexinek ábrázolták, a férfivágyak középpontjába helyezték őket. Ki lehetett őket vágni az újságból – innen ered a pin up szó – és aztán a falra lehetett tűzni a képeket. A pin up-girlöket az adott kor népszerű színésznőiről mintázták. 

Marilyn Monroe 1954-ben

Ezekben az évtizedekben az idealizált nő a csábereje minden részletét ismerte és használta.

Ő volt a végzet asszonya, a tökéletes, elérhetetlen szépség. Nem volt divat a sportos alak, inkább a karcsún telt vonalakat preferálták. Tűsarkakon jártak, de nem is jártak, lebegtek, a derekuk hihetetlenül vékony volt, a szoknyájuk libegett és a kebleiket is bátran megmutatták. Szerencsére ezt a kort ismét egy szabadabb világ követte.

4. A skinny-hippi-Twiggy lányok

Twiggy 1966-ban Ron Burton felvételén

A divatmagazinok és a szupermodellek térhódításával új nőtípus jelenik meg: a Twiggy nevű angol modell letarolja a piacot, és beköszönt a „superslim look” kora.

Bár a nagyon vékony, kislányos, csontos külső mellett egy másik nőalak is divatos volt a hatvanas években Bridget Bardot-nak és Claudia Cardinalénak meg Sophia Lorennek köszönhetően, de a vékony, kissé fiús hippilány fazonját még ezek a szexszimbólumok sem tudták kiütni a nyeregből.

Hatalmas, csodálkozó szemek, amiket vastag, babaszerű pillák kereteznek, miniszoknyák és nagy virágos minták – a divat szélesre tárta a kapuit, és már nem volt annyira merev, egy irányt kijelölő, hanem sokkal több lehetőséget kínált a különböző ízléseknek. 

Ráadásul Diana Rossnak és a többi divatos afroamerikai művésznek köszönhetően a színes bőrű nők is felkerültek a szépségideálok térképére. Már nekik is készítettek sminktermékeket, amire azelőtt nem volt példa, és az ő hajuk is szexi, divatos viselet lett. 

A nők az idealizált háziasszony szerepkörből elindultak a munkába, elkezdték megvalósítani magukat, és átélték a szexuális forradalom gyönyöreit. 

Aztán a hetvenes évek végén jött Farrah Fawcett a legendás piros fürdőruhájában, a napbarnított bőrével, a rakoncátlan fürtjeivel meg a kisportolt testével, és mindent megváltoztatott.

Ez az 1976-os poszter lett minden idők legnagyobb eladott példányszámú posztere

5. A fitneszmánia

Jane Fonda 1984-ben Harry Langdon fotóján

Bevallom, nekem az összes közül ez a favorit időszakom. Lehet, hogy azért, mert anyám is egész életében otthon tornázott a szőnyegen, izmos, vékony lába volt, és csodás alakja. Szóval számomra az ideális nőalak szépen megdolgozott, mint az övé. 

A nyolcvanas években tehát a kislányos fazont felváltotta a fitneszidomok korszaka, és a fél világ őrült mód tornázni kezdett. Jane Fonda szakmányban gyártotta a tornázós videóit, őt követte a szupermodell Cindy Crawford és még sokan mások. De Fonda indította el a hullámot, ráadásul irtó népszerű színésznőként (és politikai aktivistaként) tette mindezt.  

 

Aztán jött a Flashdance, a dauerolt fürtök, a flitteres diszkó, Madonna frivolsága, az ultraminik, a neonsminkek, a fényes, vibráló rúzsok, a bőrdzsekis csajok, a vagányság és a fodrok is. 

Brooke Shields megjelensével pedig a nyolcvanas évek végén egy újabb típus is beköszön: a gyereklányos alkat eszményítése, és – sajnos – szexualizálása.

6. A drog sikkes? „A drog rossz, értem?”

Moss 1995-ben egy londoni partyn

Az egészség és a sportmánia után megint egy dekadens korszak következett: a heroin chic, vagyis a drogos kinézet mennybe menetele. Sötét karikák a szem alatt, csontra fogyott testek, beesett arc. Kate Moss, Winona Ryder, Gia Carangi megteremtette (pontosabban rajtuk keresztül megteremtették a divatkreátorok) a szakadt, elhanyagolt kinézetet, és megágyaztak szépen a testképzavar térhódításának.

A kilencvenes évek zenei irányzatai ehhez tökéletes hátteret biztosítottak: a Nirvana ágrólszakadt külsejű frontembere, Kurt Cobain, a Pearl Jam vagy a Soundgarden hozta ugyanezt férfiverzióban. A kor ügyeletes szépfiúja, Johnny Depp pedig a fent felsorolt hölgyek közül kettővel is járt. Ez lett a menő, a sikkes, Johnny a szájában a cigivel, előbb Winona, majd Kate Moss oldalán, vagy Cobain szétcuccozva Courtney Love-val. 

Depp és Ryder 1990-ben

Kate Moss pedig többek között a Calvin Klein fehérneműk arcaként tovább erősítette azt a vonalat, amit Brooke Shields kezdett el a nyolcvanas években (szintén a márka arcaként): a kislányos kinézet szexi. Ha kilóg a csípőcsontod, ha az attitűdöd, a mozgásod is kislányos, akkor még szexibb vagy. De ez rettenetesen veszélyes játék volt, talán nem is kell magyaráznom, miért. 

7. A letolt csípőgatyás angyalok, és az új istennők kora

Britney 1999-ben

A kilencvenes évek végére rengeteg híresség került amiatt a pletykalapokba, mert étkezési zavarral küzdött. Ráadásul divat lett ezekben az újságokban kitárgyalni a nők kinézetét. Paris Hilton, Lindsay Lohan testét rendszeresen lefotózták előnytelen beállításokban, a narancsbőrüket, a hízásukat, a kóros soványságukat kivesézték, és ez rettenetes trendet teremtett, megágyazva a body shamingnek.

De egy új éra is beköszöntött: az új szexi kora. A Victoria's Secret nevű fehérneműmárka angyalainak perfekt testével le is áldozott a heroin chic korának. Mellette pedig olyan ikonok tűntek fel, mint Britney Spears, aki Amerika kedvence volt akkoriban (még mielőtt a kegyvesztettje lett volna), de sorolhatnánk a kétezres évek többi szépségideálját: Angelina Jolie, Megan Fox vagy Rihanna. 

Karolina Kurkova, Tyra Banks, Heidi Klum, Gisele Bündchen és Adriana Lima a VS kifutóján, 2003-ban

A Victoria's Secret angyalokat a kétezres években a csontra fogyott modellek korszaka után üdítő volt látni. Egy eszményi képet testesítettek meg, hiába tűntek elérhetetlennek (valójában tényleg azok voltak), mégis egy fél világ gyönyörködött bennük, és a show-val csak fokozták a vágyakozás mértékét. (Azóta persze az angyaloknak, és az őket övező mítosznak is befellegzett, erről ITT írtam bővebben.)

Közben divatba jöttek a csípőfazonú gatyák, és a tinilányok előszeretettel mutogatták a hasukat – na, jó, meg a kicsivel nagyobb lányok is. A smink visszatekintve rettenetes volt, és ma már a melírt is elfelejtenénk legszívesebben.

Aztán J-Lo és Beyonce feneke új időket hozott.

8. Az influenszerek és az otthon is előállítható eszményi kép kora

Kylie Jenner, Kim Kardashian és Kendall Jenner az 2019-es MET gálán

A 2010-es évek elején, a valóságshow-k és a közösségi média berobbanásával beköszöntött az influenszerek kora. Az Insta- modellek határozták meg a szépségideált, aminek úttörői egyértelműen Kardashianék, akik kicsit át is fazonírozták a női testről alkotott képet. Ők lettek a modern kori Gibson-lányok.

Szó szerint divatba hozták a nagy melleket, a valószínűtlenül nagy fenekeket (ne feledjük, míg J-Lonak és Rihannának természetesen gömbölyűek az idomaik, addig ők feltöltették ezeket a testrészüket), a valószínűtlenül vékony derekat, a széles csípőt (a nagy fenékhez ez dukál), a rettenetes arckontúrozást (ami egy átverés), a feltöltött ajkat, a vékony nózit, és a derékig érő, sima hajzuhatagot. Ezt megspékelik filterekkel, face app-pal, és ki tudja, még milyen tuninggal, és az influenszeréra meg is teremtette a maga klónhadseregét.

Az Instának és a filtereknek „hála”, mindenkinek lehet tökéletes teste és arca. Aztán ha lekerül a filter, maximum csodálkozol rajta, nem olyan nagy para. 

De emellett egy új irány is kialakult, mégpedig a body-positivity mozgalom, amely azt hangoztatja, hogy mindenki lehet szép, és fogadd el magad úgy, ahogy vagy.

 A cikk a hirdetés után folytatódik!

 

Az irányzatok és a trendek mára egyre szélesebb spektrumot fednek le, és egyre több réteget ölelnek fel és szólítanak meg. Míg korábban lehetetlennek tűnt a magazinokban a retusálatlan fotó, ma simán kimegy úgy egy divatanyag, hogy valakinek pattanásos a bőre vagy narancsbőrös a feneke.

Bár mindig is lesznek elérhetetlennek tűnő ideálok, a világ afelé halad, hogy minél szélesebb körben ölelje keblére a szépséget, és ne határolja be egy szűk dobozba. 

Egy a lényeg, amit jegyezz meg: te is, te is, meg te is szép vagy. Mindenki lehet szép, mindegy, hogy hány kiló, milyen magas, hogy néz ki az arca. A lényeg úgyis belül van, és ha az csodás, akkor bizony mindez kívül is látszani fog. (Legalábbis szeretném magam ebben a hitben ringatni.)

Éljen a szépség!

Szentesi Éva

Képek forrása: Getty Images