wmn - alle

Péntek estére meghívást kaptam az Allee Tavaszi Irodalmi Divatbemutatójára, ahol a világirodalom és a magyar költészet híres verseit jelenítették meg a színpadon. A meghívó láttán megigazítottam a képzeletbeli szemüvegemet az orromon: „Na, ez igen! Szép kihívásba vágtak bele” – bólogattam elismerően. Magam is rettentően szeretem a kreatív kihívásokat, a divathoz viszont abszolút nem értek. Pontosabban annak művészi formájáért rajongok, de az igazán emberközeli, a szó szoros értelmében vett hordható divathoz… nos, ahhoz teljesen hülye vagyok.

Úgyhogy én vagyok az ember, aki számára valóban lenyűgöző, amit a stylistok és a divattervezők művelnek a különböző textilek, színek, formák kombinálásával. Ahogyan segítenek az embereknek az önkifejezésben, ahogyan egy karakter jellemvonásait egy öltözék segítségével is lekövetik, elrejtik vagy éppen hangsúlyozzák. Annyi érzést, gondolatot lehet közölni egy-egy izgalmas darabbal, egy fekete lakkszoknyával vagy egy légiesen könnyed púderszínű ruhával. A divat csupa játék, izgalom és művészet, ha úgy tetszik. Szentesi Éva kollégám, aki maga is jelmeztervezést tanult, ezt a tudását maximálisan kamatoztatja a hétköznapokban.

Imádom nézni, ahogy Demónaként bejön az irodába egy igazi, tekintélyt parancsoló power suitban, azt üzenve, hogy „Ma ne”. Máskor pedig ő maga a boldog békeidők. Csinos, retró, nőcis ruháiban oldalra tűzött hullámos hajjal kuncogva dizőzösködik (néha dalra is fakad).

Egy szó, mint száz, teljes izgalomban vártam, hogyan fogják a divatbemutató alkotói ezt a sok tudást az irodalom szolgálatába állítani. Hogyan mesélik el Dante Isteni színjátékának különböző részleteit, és hogy fognak kinézni Arany balladái, József Attila vagy Karinthy versei fast fashionban?

Kinek ajánlanám az estét?

Az estet Lakatos Márk stylist, műsorvezető nyitotta meg egy őszinte vallomással arról, mit is jelent számára a költészet, mit is fogunk látni majd a színpadon. A több mint 20 éves tapasztalatot maga mögött tudó divat- és show-rendező Lukács Gabi és az Allee Trendakadémiát is vezető Lakatos Márk látványos irodalmi időutazást álmodott színpadra egy kreatív csapattal együtt. Huszonegy alkotást láthattunk, köztük megidézve Homérosz Odüsszeiáját, ízelítőt kaptunk Shakespeare szerelmes szonettjeiből, Arany János balladáiból, Petőfiből és József Attila költeményeiből is. Bevallom, irigylem kicsit azokat a diákokat, akik most ismerkednek a költészettel, mert baromi izgalmas például József Attila Levegőt! című versét egy ilyen műsor szemszögéből megismerni, vagy Juhász Gyula Kísértetek című költeményét egy egészen modern, kortárs táncelőadásban látni.

Mind közül a leglátványosabb produkció, Dante Isteni színjátéka, csodálatos volt, ahogy a Paradicsom, a Pokol és a Purgatórium színeit megelevenítették a táncosok. De nagyon tetszett a Federico García Lorca világát megidéző romák életébe bepillantó, kannás zenéléssel tarkított előadás is. Jólesett megzenésítve hallani Mc. Fedorától a Mostan színes tintákról álmodom című Kosztolányi-verset is.

A táncosok és az előadók fellépése mellett külön kiemelnénk, hogy a LED-falon megjelenő animáció is rettentő igényes volt. Kerepeczki Anna képszerkesztő, grafikus kollégám nem győzte dicsérni egész este. Nemcsak az esztétikai élményért, hanem az ötletért is, hogy egy-egy versnél a táncosok interaktív módon az animáció részei is lettek. Összességében minden ízében pontosan, precízen megtervezett műsort láttunk, amiben érezhetően benne volt az alkotók szíve. És ez nézőként is hatott ránk.

Művészetet mindenkinek!

Bevallom, teljesen váratlanul ért, hogy ilyen kimagasló színvonalú műsorral leptek meg minket. Azzal az érzéssel, azzal a kérdéssel a fejemben mentem haza a divatbemutató után, hogy tulajdonképpen mi is a művészet, hol van a helye. Kivihető-e a múzeumokból, vagy elégséges és szükséges, hogy egy művészeti intézményben történjen? Mert az, amit mi itt láttunk az Alleeban, számomra egyértelműen kimaxolta a művészet fogalmát.

Maugham szerint: „A művészet a találékonyak menedéke az unalom elől”, John Ruskin emberközelibb értelmezése szerint: „Ha mindaz, ami a kezedben, fejedben és szívedben egyesül, nos, az a művészet.” Magam úgy gondolom, hogy

az emberi lélek vegytiszta kifejeződése a művészet.

Sőt, meggyőződésem, hogy így vagy úgy, de érdemes becsempésznünk a hétköznapokba bármilyen művészi élményt, ha tehetjük, mert annyira léleksimogató.

Ez történt velünk is péntek este, egy művészi élmény részesei lehettünk, amikor is temérdek kreatív szakember kibontakozhatott a színpadon. Számomra igazán inspiráló és bátorító volt az, amit láttam, remélem, még több ilyen és ehhez hasonlóan igényes programmal találkozhattok ti is Budapesten.

Az Alleeban további lírai programokat láthattok egészen április 14-ig. A színpadon az itt említett divatbemutató mellett slam poetry is lesz, és a Hadik irodalmi szalon is kiköltözik a költészet napjára. Úgyhogy a héten minden az irodalom jegyében telik majd, aki teheti, annak jó szívvel ajánlom, hogy látogasson el oda, mert nagyon megéri.

További képekért kattints a fotóra!

Szőcs Lilla

Képek: Kerepeczki Anna