A szomszéd havercsaj és Amerika kedvence(i)

Akármilyen hihetetlen, huszonöt év telt el azóta, hogy Rachel besétált egy menyasszonyi ruhában a Central Perk nevű kávézóba, és fenekestül felforgatta öt jó barátjával a tévés sitcom műfaját.

A Jóbarátok minden idők legsikeresebb sorozata lett, a Rachelt alakító Jennifer Aniston pedig a leghíresebb az összes karakter közül. (Az utolsó epizódokért már közel másfél millió dollárt kapott, ami szinte rekordgázsinak számított ebben a műfajban.)

De miért ő lett közülük a legnépszerűbb, és válhatott A-listás világsztárrá? Hiszen a többi karakter is jól kidolgozott, elképesztően szórakoztató és szimpatikus, nemcsak Rachel Green.

Aniston valami olyat tudott, ami egy paraszthajszállal a többiek fölé emelte.

Persze ezt a sikert és népszerűséget nem adták könnyen

Jen rengeteg sikertelen próbálkozás után kapta meg a szerepet. Közben pincérnőként dolgozott (hogy aztán karrierje folyamán többször is alakítson pincérnőket), egyfolytában castingokra járt, és több, kudarcra ítélt produkcióban szerepelt. Huszonnégy éves volt, amikor besétált a meghallgatásra azért, hogy Monica Geller karakterét megkapja, de végül Rachel Green figurája lett az övé, bár akkor még mit sem sejtett abból, mit is fog ez jelenteni az életében.

Rachel Green-ként 1995-ben

A fiatal, csinos, helyes, kezdő színésznő egyből Amerika kedvence lett (aztán a világ többi részéé is). Igazi szomszédlány típus volt, ami a kilencvenes években egyébként is nagy népszerűségnek örvendett. Az embereknek olyan ikonokra volt szükségük, akikkel könnyedén tudtak azonosulni. A szomszédcsajra, aki akár te is lehetnél, vagy bárki más a világon, nem kell hozzá csilivili dívának lenni.

Anistonra tökéletesen illet ez a szerep, ráadásul cuki volt és vicces. Egy időben millióan vágattak Rachel-frizurát maguknak (vagy akartak vágatni), holott a színésznő maga gyűlölte ezt a fazont (lehet, azért, mert jó ideig benne volt a szerződésében, hogy nem válthatott másra).

Courtney Coxszal a Jóbarátok forgatásán 1999-ben

De a tíz évad, és a közös munka nemcsak szupersztárrá avatta őt és a partnereit, hanem az életben is barátivá forrasztotta a köztük lévő köteléket.

Courtney Coxszal, a sorozatbéli Monica Gellerrel például a mai napig a legjobb barátnők (de a barátnői közé tartozik még Ellen DeGeneres is, aki tizenöt percre lakik tőle, és akinek első show-jába elment sztárvendégnek). Cox lányának, Coco Arquette-nek például Jen a keresztanyja. 

De mit hozott még neki ez a mindent elsöprő siker?

Hello, Mrs Pitt! Good bye, Mrs. Pitt!

1998-ban Amerika kedvenc szomszédlánya és Amerika első számú szívrablója az ügynökeik közreműködésével randevúzni kezdett. (Engem mindig is érdekelt, hogyan működik az, amikor valakit az ügynöke hoz össze egy másik sztárral. Pitt vajon kiadta ukázba, hogy „Te figyelj már, jó csaj ez a Jennifer, intézz nekem egy randit.” A másik oldalon meg: „Oké, benne vagyok!” Vagy hogy?)

Brad és Jen 1998-ban, a randizós korszakukban

A kapcsolatuk 1999-ben lett hivatalos, amikor először jelentek meg együtt a vörös szőnyegen az Emmy-gálán. A közvélemény imádta őket, így hamar hollywoodi álompárrá léptek elő. 2000-ben összeházasodtak, és onnantól fogva rajtuk volt a világ szeme: mikor jönnek a gyerekek...?

Aniston egy 2003-as interjúban azt nyilatkozta a riporternek, aki megkérdezte tőle, hogy Pitt-e élete szerelme:

„Sose voltam olyasvalaki, aki csak úgy rávágja: »Igen, ő az életem szerelme.« Ami biztos, hogy ő az életemben az egyik nagy szerelem. És tudom, hogy ez a miénk igazán különleges. Ebben a káoszban, ebben a dilis, ragyogó, csodálatos, kemény iparban, amilyen a miénk, nagyon jó, ha van valakid, aki igazán ismer, de tényleg ismeri mindened, és lehorgonyzott melletted."

Jen 2002-ben

De hiába voltak ők Hollywood első számú sztárpárja, hiába találgatta mindenki, hogy mikor gömbölyödik már Jen pocakja, a családalapítás még váratott magára. 

Aztán Pitt elment forgatni a Mr. és Mrs. Smith-t Angelina Jolie-val, a többi pedig már történelem.

A 2005-ös válásuk a bulvártörténelem legfájdalmasabb szakításai közé vésődött be. A közönség két táborra szakadt: Team Jenniferre és Team Angelinára. (Ilyen feliratú pólókat is gyártottak, amikor kirobbant a botrány.) Mondanom sem kell, hogy nem az utóbbiba tartoztak többen. 

Jolie-t kikiáltották (mondjuk már nem először, és nem is utoljára) szemét ribancnak, aki mások férjét szedi el, Jennifert pedig mindenki a keblére akarta ölelni, mert ennél nagyobb tragédia nem is történhet senkivel. (Mondjuk tényleg nem. Muhaha.)

A felfokozott hangulatban azonban mégis azzal vádolták Jent, hogy azért hagyta el a férje, mert nem szült neki gyereket. És ez a gyerekkérdés a mai napig kísérti az életét.

A komika, aki a humorba menekül

Mondjuk, hova máshova. Aniston számára mindig is a humor volt az a forrás, ami biztonságot adott neki. 

Anyjával, az egykori modell Nancy Dow-val sosem volt felhőtlen a viszonya. Nem csoda: az anyuka 1999-ben egy könyvet adott ki a lányával való kapcsolatáról a színésznő beleegyezése nélkül. Egyes pletykák szerint Jen csak akkor állt vele újra szóba, amikor tönkrement a házassága Braddel. 

De nemcsak a színésznő sikerei után volt ennyire jó fej a mami, hanem gyerekkorában sem jöttek ki igazán. Egyszer azt nyilatkozta Aniston, hogy az anyja elsősorban magával volt elfoglalva, azt szerette volna, ha számára is fontos a külső, és modellkarriert épít, de Jen nem érezte szépnek magát, és soha nem érdekelték igazán a külsőségek.

Aniston 1990-ben, húszévesen

Később, egy interjúban elmesélte, hogy nem is igazán álmodozott klasszikus lányos szerepekről:

„Soha nem voltam olyan gyerek, aki üldögélt és az esküvőről álmodozott. Ilyesmiről sose fantáziáltam. (...) Az én prioritásom nem az volt, hogy találjak egy párkapcsolatot, valakit, akihez hozzámehetek, vagy, hogy mit viselek majd az esküvőm napján. Házat építettem cipős dobozokból, vécépapírból meg filcből. Mindig is azt akartam, hogy megtaláljam az otthont, ahol biztonságban érzem magam."

Meg is találta, de inkább átvitt értelemben: a humort, ami igazi otthonává vált a nagy bajok közepette is. 

Mert volt élet a Jóbarátok (meg Brad) után, amit 2004-ben, tíz évad után befejeztek. Közben és azóta számos sikerfilmben szerepelt. Főleg komédiákban és romantikus vígjátékokban, olyanokban, mint a Minden6ó, a Szakíts, ha bírsz, a Kellékfeleség, a Sejtcserés támadás vagy a Derült égből Polly. De időnként komolyabb hangvételű mozikban is vállalt szerepet, és azokban is megállta a helyét (lásd Kisiklottak 2005-ben, a Cake 2014-ben, vagy legutóbb a The Yellow Birds) – de ezek valahogy sosem lettek nagyon sikeresek. 

2009-ben

Arra pedig jó darabig kínosan ügyelt (talán nemcsak ő, hanem a másik fél is), hogy ne mutatkozzon együtt Brangelinával semmilyen nyilvános rendezvényen.

Miért nem szülsz már, Jen?

Emlékeztek D. Tóth Krisztának arra a cikkére, amelyikben kifakad, hogy most már ki lehet szállni a méhéből? Anistontól is született egy hasonló írás a Huffington Post oldalán.

Mert természetesen Jen méhe a válása után is közkedvelt téma maradt, ha feltűnt egy férfi az oldalán. Amikor pedig negyvenöt évesen ismét férjhez ment Justin Theroux-hoz, akkor aztán újult erővel indult be a gépezet, ami gyártotta a szalagcímeket Aniston vélt terhességével kapcsolatban. 

Theroux és Aniston 2011-ben

„Már tizenöt éve állok mindenféle nevetséges híresztelés középpontjában a termékenységi állapotommal, a családi helyzetemmel vagy épp a szingliségemmel kapcsolatban. Nekem mindig azt tanácsolták, hogy ne válaszoljak az ilyesmire, ne mondjak semmit, csak lépjek le. De belefáradtam, hogy szégyenkeznem kell ezért vagy azért.

Tökéletesen boldog vagyok ott, ahol éppen tartok, és ezt tiszteletben kéne tartani.

Szóval elegem van. (...) Ez az utóbbi hónap különösen megvilágította számomra, hogy még mindig mennyire az alapján ítéljük meg egy nő értékét, hogy mi a párkapcsolati státusza, és hogy van-e gyereke. Már maga az energiamennyiség, amit a sajtó most arra fordít, hogy kitalálja, terhes vagyok-e vagy sem (immár a százmilliomodik alkalommal, de ki tartja számon), mutatja, hogy tartja magát az elképzelés, miszerint a nők valamiképpen tökéletlenek, sikertelenek vagy boldogtalanok, ha történetesen nem családosak. (...)

Nekünk, nőknek nincs szükségünk sem élettársra, sem pedig egy gyerekre, hogy kiteljesedjünk. Hihetetlen, hogy még a mai világban is a külseje, az anyagi helyzete és a kapcsolati státusza alapján ítélnek meg egy nőt. Mintha házasság és gyerek nélkül valaki nem is lehetne boldog.

Lehet, hogy egy nap úgy döntök, hogy szeretnék egy kisbabát, de nem azért teszem, mert rákényszerít a társadalom, vagy mert úgy érzem, ez egy nő dolga.

És megígérek valamit. Ha terhes leszek, én leszek az első, aki bejelenti, de ne vetődjetek rá minden fotóra, amit egy kiadósabb ebéd után készítenek rólam. Nem vagyok sem terhes, sem kövér, csak aznap éppen beebédeltem" – fakadt ki a levélben, amit ITT elolvashattok teljes terjedelmében.

2018-ban

Tavaly aztán Justin Theroux-tól is elvált. Azóta szakítottak Brangelináék is (valakit meglep, hogy tele volt azzal is a sajtó, hogy talán Brad és Jen újra összejönnek?), és az élet megy tovább.

Aniston ma tölti be az ötvenet és még mindig annyira közkedvelt, mint karrierje elején. A magánéletét pedig vasmarokkal óvja:

„Ha a kutyámról posztolgatnék, vagy a reggeli kávémról készítenék Boomerang videót, csak még több dologról mondanék le a privát szférámból.”

Már rég megtalálta azt az otthont, amit mindig is keresett. Elképzelhető, hogy tényleg teljes egésznek érzi magát anélkül is, hogy lenne párkapcsolata, férje, pasija, meg egy-két-három saját vagy örökbefogadott gyereke. 

Képzeljük el csak egy percre, hogy neki jó így. Hogy ő nem az a nő, akit elhagyott a világ egyik legvonzóbb férfija. Hogy ő nem az a nő, akinek kudarc volt a második házassága is. Hogy ő nem vágyik gyerekre. Mert ő így teljes. Képzeljük el így, és szeressük olyannak, amilyen: egy csodálatos, tehetséges, kedves nőnek, aki akár a szomszédban is élhetne.

Szentesi Éva

Források: ITT, ITT, ITT és ITT

Képek: Getty Images