Budapest első Szelfi Múzeumában jártunk – 15 képben egy őrült kiállítás
Megnyílt Budapesten Európa első Édesség- és Szelfi Múzeuma. Személy szerint a hír hallatán egyszerre voltam izgatott és enyhén cinikus. Nem tudtam hirtelen eldönteni, hogy valami nagyon izgalmas művészeti újítás érkezett Budapestre, vagy kezdjek inkább rögtön bosszankodni, hogy „komolyan itt tart a világ”? Úgyhogy inkább ellátogattam hozzájuk, és eldöntöttem ezt a kérdést magam. Szőcs Lilla írása és Kerepeczki Anna fotói következnek.
–
Magas elvárásokkal érkeztem, mert rettentően jó kortárs kiállítások vannak szerte a világon, amelyek a posztmodern egónkat, és vele együtt a közösségi médiát célozzák meg.
Renwick Gallery Csoda című tárlata jó példa erre, ahol kilenc különböző kortárs művész készített, kilenc – egész termet – betöltő installációt. Ki gondolta volna, hogy az emberek első dolga az lesz, hogy belefotózzák magukat az installációkba?
A tárlat elképesztő sikert aratott. Gyakorlatilag abban az évben letarolta az Instagramot. Innentől kezdve pedig első számú kommunikációs platformja lett a múzeumoknak a fotómegosztáson alapuló közösségi oldal.
Jó példa még az egyik személyes kedvencem, Yayoi Kusama művészete, akinek a méltán híres Végtelen tükörszoba installációit köszönheti a világ. A tárlat az élet, a halál és a végtelen kérdését járja körül. Itt az egyik leglátványosabb kiállítási elem egy terem, amit temérdek tükörrel és apró égőkkel díszítettek fel, és amiben átélheti a látogató a végtelenség érzetét. Vagy még inkább azt, – kicsit közhelyesen fogalmazva, – milyen érzés a „világ közepének” lenni.
A Hirshorn Múzeum negyvenéves fennállása óta rekordszámú látogatót vonzott, Instagramon pedig abban az évben mintegy 35 millió embert értek el szerte a világban – a szám azóta is csak nő, ahogy a tárlat szépen körbeutazza a világot.
Na, de nézzük, hogy mit tud a budapesti Szelfi Múzeum.
Helló, Szelfi Múzeum!
Kedd reggel a legszebb havazásban érkeztünk meg a Paulay Ede utcába. Nem kellett különösebben sokat keresgélnünk, hogy hol és merre találjuk az Édesség- és Szelfi Múzeumot. Csodaszép neonfényben úszó „Museum of Sweets and Selfies” felirat jelezte az épület homlokzatán, hogy merre van a jó irány. Egészen varázslatos látványt nyújtott a sűrű hóesésben. Bizakodni kezdtünk Annával, cinizmusom csak később, az első szobába lépve párolgott el. (Azt hiszem, könnyen lekenyerezhető vagyok.)
Belépve a múzeumba, a csupa monokróm rózsaszín falakat látva, a Maryellis Bunn által alkotott Museum of Ice cream, azaz Jégkrém Múzeum ugrott be egyből.
Annyi különbséggel, hogy itt az alkotók nem egyetlen édességre fókuszáltak; van itt minden: fánkinstallációtól kezdve a banánhintán át a macaronos teazsúrig.
A budapesti Szelfi Múzeum első látásra pont olyan látványt nyújtott, mint egy igényesen kivitelezett kortárs kiállítás. Két szinten és négyszáz négyzetméteren tizenegy különböző tematikus szobában múlathatja az idejét, aki ellátogat ide. Egy díszletet előre is kiemelek, ezt rettentően imádtam (lejjebb láthatjátok az egész kiállítást): képzeljetek el egy öt köbméteres cukorgyöngyös medencét, amiben fürdőzhet a látogató. Ezt nyilvánvalóan nem hagytuk ki. Akiknek pedig a fejéből kipattant ez az őrült ötlet, nem más, mint Gangel Lilla (marketinges, kreatív) és Koltai Balázs, a PÁNiQ-SZOBA alapítója.
Őszinteség + elhivatottság = siker
Jó érzéssel töltött el, hogy – más élménykiállításokkal szemben – szakítottak azzal a marketingkommunikációs hagyománnyal, amelyben a kiállítás tárgyát, az installációkat túlértelmezik. Nincs a falakra értelmezési keret biggyesztve, sem önmagukat igazoló tudományos-fantasztikus elemzések. Olyan frázisok, mint az, hogy a kamaszok pszichés fejlődésére milyen mértékben van pozitív hatással a Szelfi Múzeum. Sem az, hogy melyik installáció hány százalékkal növeli a térlátásodat és/vagy a vizuális kommunikációs készségedet. Nem akar erőltetetten meggyőzni arról, hogy itt lenni jó móka.
Hisz ez onnantól kezdve tök egyértelmű, amint belépsz az első terembe. A látvány eladja magát, és az árak is kecsegtetők (szerintem), a belépés 2990 Ft/fő (tíz euró), családi belépő esetén 2500 Ft/fő, mi körülbelül másfél órán át pörögtünk a múzeumban, de tudtunk volna még maradni.
A precízen kivitelezett installációk, az egyedi látványvilág, a pop-artos monokróm szobák önmagukért beszélnek. Az alkotók érezhetően komolyan vették magukat, és azt, hogy szórakozást, élményt szeretnének nyújtani a látogatóknak. Ettől pedig számomra nagyon őszinte és végtelenül szimpatikus hellyé vált. Remélem, hogy a jövőben sorra nyílnak majd a Szelfi Múzeumhoz hasonló őrült-, őrülten kreatív helyek.
És akkor jöjjön a kiállítás, gyertek, és sétáljatok velünk végig a termeken!
1. Íme, a bejárat
2. Az úgynevezett flamingószoba a banánhintával
3. „I came in like a wrecking ball”
4. A híres cukorgyöngyös medence
5. Hallo, itt Anna Banana!
6. A hétvégére rossz időt mondanak
7. Ebben a szobában amúgy bevertem a fejem, (pedig az én magasságommal ez szinte lehetetlen)
8. Baszki, egy unikornis!
9. Ragyogás
Animated GIF - Find & Share on GIPHY
10. Ó, mily csodás ez a teazsúr!
11. Flamingótrón, határozottan „must have” darab
12. Pihenés Candy Landben
13. Banánhinta Consuela Hercegnő
14. Az úgynevezett fánkszoba
15. Ezen a szivárványlépcsőn jutottunk vissza a valóságba
Szőcs Lilla
Fotók: Kerepeczki Anna
