A szélsőséges populista, akinek élete egy melegbárban tett látogatással ért véget

–

A klagenfurti rendőrség közleménye szerint, Haider szolgálati gépkocsijával, egy Volkswagen Phaetonnal a tartományi székvárostól délre, Lambichl településen haladt keresztül hajnali fél kettőkor, amikor ismeretlen okból hirtelen letért az útról. Az autó lecsúszott az országút melletti töltésre, majd többször megpördült. Az 58 éves politikus olyan súlyosan megsérült a fején és a mellkasán, hogy röviddel később, még a helyszínen belehalt sérüléseibe – írta akkor az MTI. 

A balesetről akkoriban csak annyit lehetett tudni, hogy Haider az édesanyja 90. születésnapjára indult egy rendezvényről hazafelé. Ez alapján a hírből nem lett volna szenzáció, ám

Haider nem volt átlagos politikus. Szélsőjobbos nézetei sokaknál kiverték a biztosítékot, alaposan megosztotta az osztrákokat. Neki tulajdonítják a jobboldali populizmus megteremtését.

Pártjának hatalmas, többmilliárdos adósságot; családjának egy többmilliós titkos számlát Lichtensteinben; híveinek pedig összeesküvés-elméletek gyártására alkalmas titkokat; Európának meg sajnos antiglobalista politikát és új kommunikációs fogásokat hagyott hátra.

De ki volt ez az ember?  

1950-ben született Felső-Ausztriában egy meggyőződéses nemzetiszocialista családban. Ő maga is korán elkezdett a politikával foglalkozni, szintén radikális jobboldali színekben. Felnőttként települt át Karintiába, ahol az Osztrák Szabadságpárt (FPÖ) tartományi titkára lett, 1986-ra pedig már a párt feje.

De kik azok a Szabadságpártiak? Az osztrák nacionalisták, akik erőteljes bevándorlás-ellenes politikát folytattak.

Haider ügyesen keverte a kártyát, így 1999-ben a pártja már a szavazatok 26,9 százalékát érte el a választásokon, és egy évvel később a kormánykoalícióba is bekerültek, ami ellen az Európai Unió erőteljesen tiltakozott.

Az akkori tagállamok és Csehország mind diplomáciai, mind politikai szankciókat léptetett életbe velük szemben. Ennek ellenére meglepetésként ért mindenkit, hogy 2000-ben lemondott a pártelnöki posztról, ám politikai befolyása megmaradt. 2004-ben a pártja hiába veszített az Európai Parlamenti választásokon, mégis újra felkérték a pártelnöki posztra, ám ő ezt elutasította. Helyette a testvére, Ursula Haubner lett a párt elnöke. Haider eközben nem tétlenkedett, megalakította a Szövetség Ausztria Jövőjéért (Bündnis für die Zukunft Österreichs) pártot, hogy új jelszavakat harsogva szidja a  „globalizáció rablókapitalizmusát”, a bevándorlókat és a kisebbségeket. 

Haider törvényben tiltotta meg mecsetek és minaretek építését a tartományában, és szót emelt a muzulmán nők fejkendője ellen. Nem kedvelte a cigányokat sem: 2008-ban az osztrák-olasz határ kiemelt ellenőrzését követelte, mondván, így akadályozza meg a cigány népvándorlást. Hogy finoman fogalmazzunk, nem volt a zsidók, a szlovének és a magyarok nagy barátja sem.

Ha elvbarátai a homoszexuálisok elleni akciót vagy intézkedést sürgettek, ő is mellettük állt – ha maga nem is tett kijelentéseket ellenük. Nyilatkozatait így is széles körben elítélték, több alkalommal per is indult ellene. 

Mindez különösen problematikus annak fényében, ami a halála után került napvilágra. Az 1979 óta nős, két gyerekes családapa ugyanis utolsó óráit közvetlen munkatársával, Stefan Petznerrel töltötte – egy melegbárban. Abban a Stadtkrämer nevű kocsmában, ahol havonta többször is megfordult, de az utolsó látogatása alkalmával véletlenül le is fényképezték. Azt, hogy Haider kettős életet élt, rég suttogta a sajtó, és valóban előszeretettel pózolt fiatal férfiakkal. Petzner búcsúszavai, melyekben „életem férfijának” nevezte, sokak számára igazi coming outot jelentettek. 

De mi történt tíz évvel ezelőtt? 

A Welt információi szerint a boncolás a politikusnál 1,8-as alkoholszintet mutatott ki, annak ellenére, hogy a tanúk azt állították, nem volt részeg. Az összeesküvés-elméletek gyorsan szárba szökkentek, Haidernek ugyanis sok ellensége volt. A kérdés rögtön adta magát: hol részegedett le? Ami biztos, hogy járt a „La Cabaret“ nevű helyen, de Egon Rutter fotós azt állította, hogy éjjel negyed egykor, amikor Haider elhagyta a rendezvényt, még biztosan józan volt. Egy órával később viszont 140 kilométeres sebességgel karambolozott. 

A Heute című lap szerint viszont legalább hét sört és 22 röviditalt kell meginni, hogy valakinél ennyire magas alkoholszintet mutassanak ki. Politikai követője és egyben legközelebbi munkatársa, Stefan Petzner ott volt a helyszínen, sőt még az autóban is beszélt főnökével. Ám amikor a Tiroler Tageszeitung megkérdezte, miért hagyták, hogy a láthatólag részeg politikus a kormány mögé üljön, csak annyit mondott:

„Mi történt, mikor, hogyan, miért? Nem változtat semmin, ha erről beszélünk”. 

Az biztos, hogy Haider október 11-én éjszaka Bärental irányába hajtott, hogy a családi birtokon köszöntse fel 90 éves édesanyját, amikor Klagenfurt közelében 142 km/h-át meghaladó sebességgel, egy 70-es táblánál balesetet szenvedett. A politikus VW Phaetonja egy betonoszlopnak csapódott. A kórházban már csak Haider halálát tudták megállapítani. Médiainformációk szerint Haider telefonált és sms-ezett is, ezt megerősítette a szolgáltatója is. 

2009. április 14-én a Klagenfurti ügyészség közleményben tudatta, hogy a baleset a vezető hibájából következett be, az autó tökéletes műszaki állapotban volt, nem nyúltak hozzá, nem érte külső beavatkozás. A boncolás nem tárt fel egészségügyi problémát, kizárták a szívinfarktus gyanúját is, sőt másodboncolást is végeztek – biztos, ami biztos. 

Azt azonban továbbra sem lehetett tudni, hol volt Haider a parti és a baleset között eltelt egy órában. Egy szemtanú látta, hogy fél egykor a Moser Verdino hotel bárjába tér be, a sofőrje ugyanakkor azt állította, hogy 0:45-kor a lakása előtt tette ki a politikust. 

Baleset vagy valami más?

Az egyik teória, ami szárnyra kapott, az egykori szabadságpárti politikushoz, Karlheinz Klementhez köthető, aki tudni vélte, hogy a baleset mögött az izraeli titkosszolgálat, a Moszad áll. „A politikusok ellen irányuló támadások, melyeket a titkosszolgálatok követnek el, igencsak kedveltek, gondoljunk csak JFK-re és Dallasra” – írta akkor a weboldalán. Klementet egyébként éppen az év júliusában zárták ki harmadik alkalommal a pártból. Korábban arról beszélt, hogy „a homoszexualitás a halál kultúrája, és a gender-őrület túlfejletté vált”.

Gerhard Wisnewski bestseller-szerző a Jörg Haider – Baleset, gyilkosság vagy merénylet? című könyvében szintén arra utal, hogy a tartományi kormányzó merénylet áldozata lett, egy meg nem nevezett titkosszolgálat révén. A szerző mártírként festi le a politikust, és a kiadó sem fukarkodott a felmagasztalással: „Haider abban a pillanatban halt meg, amikor épp azon munkálkodott, hogy visszatérjen a hatalomba. Ez nem tetszett az elkövetőknek” – írták. 

Ehhez képest, Haider pártja, a Szövetség Ausztria Jövőjéért tudni vélte, hogy egy oligarcha állhat a gyilkosság mögött, a Neue Rheinische Zeitung pedig azt sugallta, hogy Izrael áll a háttérben, méghozzá azért, mert Haider elítélte az iraki háborút.

A Bild pedig csak Haider szexuális orientációját igyekezett feszegetni, de ezt a bíróság gyorsan elmeszelte, mégpedig az özvegy, Claudia kérésére. Így azzal, hogy Jörg Haider homo- vagy biszexuális lett volna, illetve, hogy a halála előtt a szeretőjével töltötte az időt, és az ezeknek megfelelő kijelentésekkel csínján kellett bánni a továbbiakban. 

Stefan Petzner mindenesetre a 2015-ben könyvet adott ki Haider árnyékában – Európa legsikeresebb jobboldali populista politikusának oldalán címmel, melyben a Haiderhez fűződő viszonyát pusztán barátságként festette le, amit elsősorban politikai nézeteik közössége táplált. Pedig nem sokkal azután, hogy a baleset történt, az osztrák közszolgálati rádió (ORF) Ö3 csatornájának még épp azt mondta, hogy „több volt, mint barátság”, de ez csak rájuk tartozik. Ma már élete „legközelebbi” barátjaként beszél róla, akinek megvolt a sötét oldala, és aki vele sem bánt mindig tisztességesen. Halálának éjszakáján is veszekedtek telefonon, mert a politikus megígérte neki, hogy most már hazamegy, ehelyett a másik irányba indult tovább bulizni. Petzner ugyanakkor sosem sugallta, hogy a baleset mögött valakik ártó szándéka húzódhatott meg.

Jörg Haider ugyan tíz éve halott, de halálának körülményei még mindig a történelem rejtélyeinek számát gazdagítják. Szélsőséges populizmusa azonban (melyben önmagát, és a többségi társadalmat áldozatként állította be a kisebbségekkel szemben) a mai napig kísért, sőt trenddé vált – nem csak a hazájában.

Zimre Zsuzsa

Kiemelt kép: Jörg Haider 2000. december 16- án Vatikán városában – Getty Images/Franco Origlia/Getty Images