És mivel Szabó T. Anna: A nő című verse eredetileg egy „mérlegvers”, vagyis van neki egy férfi párja is, a videó alatt ezt is olvashatjátok.

A fönti vers párja:

Szabó T. Anna: A férfi

A férfi akkor férfi, hogyha lelkes,
ha táncra kész, de rögtön nem rohan – 
előbb pár lépést a nőtől is elles,
mert hasznát veszi egyszer biztosan.

A férfi akkor férfi, hogyha bírja az ugratást –
de nem ugráltatod,
mert az életét saját maga írja,
és nem úgy fütyül, ahogy akarod.

Az okos érvre mindig kész a férfi,
és hoztok együtt új törvényeket,
mert amit mondasz, nemcsak hallja: érti,
és engedhetsz is, hisz ő is neked.

A férfi mindig tisztán látja célját,
de nem gátolja a te célodat,
a vak és önző törtetésen túllát – 
egymásnak dőltök: ő is támogat.

A férfi akkor férfi, ha nem gyáva
szívvel érteni másokat s magát,
ha magán át a te arcod is látja,
mert te is látod őt magadon át.

A férfi képes hallgatni a csendet,
és hordozni a legbelső magányt,
és meglátni a profánt és a szentet
a tiszta s torz tükörben egyaránt.

A férfi…? Ez csak szó. Csak puszta ketrec.
A férfi: ember. Más törvénye nincs.
Akkor kimondom, itt nincs már több kecmec,
hogy nem a pénisz teszi. A gerinc.