Előtte

Miért dönt úgy egy 17 és egy 18 (máshol azt írják 19) éves testvérpár, hogy túszul ejt egy teljes lánykollégiumot? Mi volt a céljuk? Hogyan szereztek fegyvert? Ezekre a kérdésekre már sokan keresték a választ. Gazdag Gyula Túsztörténet címmel készített filmet Végh Antal három évvel korábbi regényéből. 

Ami biztos, hogy a Pintye-testvérpár apja a helyi határőrkerület párttitkára volt, anyjuk pedig személyzeti előadóként dolgozott. András és László burokban nevelkedtek, védett életet éltek, és ezt ki is használták. Ezt bizonyítja például András, az idősebb fiú néhány korábbi tette is. A srác 1970-ben könyveket lopott a Pannonhalmi Apátságtól, de ezeket később az apja visszajuttatta a rendnek, eljárás nem indult ellen. Két évvel később pedig pénzt lopott a szomszédtól. De a párttitkár apának köszönhetően mindkét esetet eltussolták. 

A két renitens fiú – az ilyen háttérrel rendelkező családoktól eltérő módon – nem ment egyetemre. Helyette a szülők ipari tanulónak küldték őket, amit igencsak nehezményeztek. András '72 decemberében a Budapesti Asztalosipari Vállalathoz került, de miután nem ment be a munkahelyére, az apja elküldte sorozásra. Ennek időpontja 1973. január 8-ra esett volna.

András ekkor döntött úgy, hogy nyugatra távozik, pénzt pedig túszejtéssel szerez hozzá. A tervbe bevonta az öccsét is. Apja munkahelyéről, a laktanyából könnyedén szerzett fegyvereket, így már csak az maradt hátra, hogy a Geisler Eta lánykollégiumba behatoljanak, és az ott lévő embereket túszul ejtsék.

Azért is eshetett a választás a kollégiumra, mert András udvarolt egy lánynak, aki ott lakott, de a lány kikosarazta. 

Aznap

Hatala Csenge Hírzárlat című könyvéből kiderül, mit is gondoltak a srácok a végzetes tervről. Így beszéltek róla:

Számunkra, amit teszünk, az nagy élmény, hiszen rólunk fog írni minden újság, beszédtémává válunk, mi az eredeti szándékunktól nem térünk el” – mondta a fiatalabbik. „A páncélszekrény kinyitása után lehet, hogy az apám titkos iratait is magamhoz veszem. Ő azok közé az emberek közé tartozik, akik először kapják meg a miniszteri jelentéseket és a katonaságra vonatkozó hivatalos információkat. Ezeket majd kiszolgáltatom a külföldi szerveknek, és sok pénzt fogok kapni értük” – vélte a másik.

Január 7-én este tíz körül besétáltak a kollégiumba, és a lányokat túszul ejtették. Összesen 20 embert tartottak fogva öt napon át. Öt lány hajnalban megszökött a nem túl jól őrzött helyről, és azonnal értesítették az arra sétáló járőröket, akik először nem hittek az ijedt lányoknak, majd végül mégis bementek az épületbe körülnézni. Ekkor a folyosón álló András bezárta a lányokat, és eltorlaszolta az ajtót, majd lövéseket adtak le a járőrökre, akik szerencsére nem sérültek meg. 

Helyszíni fotó (Forrás: mmmonline.hu)

Innentől kezdve vették komolyan a helyzetet a rendőrök. Nagyobb erőkkel vonultak a helyszínre, szükségállapotot hirdettek a városban, és mivel az egyik érintett magas rangú párttag volt, Biszku Béla, az MSZMP Központi Bizottságának titkára és Benkei András MSZMP KB-tag személyesen intézkedtek. A kivezényelt mesterlövészek mellett a katonaságot és munkásőrséget is riasztották, ám azok a megfelelő rutin híján egyszerűen nem tudták, mit tegyenek.

A követelések

A testvérek vázolták, mit kérnek. A listán szerepelt egy lefüggönyözött autóbusz két sofőrrel, amellyel a ferihegyi repülőtérre készültek hajtani, valamint hat pisztollyal, tartaléktárakkal, és nagyon sok pénzzel – természetesen keményvalutában. A terveik szerint a reptérről Ausztriába vagy Görögországba repültek volna az egymillió amerikai dollárral, százezer NSZK márkával és négyszázezer svájci frankkal, és egy papírral, amely szerint az állam az összes pénzt önként biztosította számukra.

Határidőként január 12-ét jelöltek meg, és azzal fenyegetőztek, hogy ha nem teljesülnek a követeléseik, akkor a lányokat elkezdik egyesével kivégezni. Ekkor már a kollégium lakóinak szülei is a helyszínre érkeztek. A túszejtőkkel persze nem ők beszéltek közvetlenül, hanem inkább dr. Samu István, a helyi kórház pszichiátriájának főorvosa. Ő igyekezett szóval tartani a két fiút, és ő látta el őket élelmiszerrel is. Közben két nappal a dráma kezdete után, január kilencedikén újabb két lány szabadult ki. Ők az egyik ablakon kiugorva szöktek meg a zár alá vett kollégiumból. 

Túsztörténet (Mokép, 1989)

Hírzárlat és végkifejlet

Az azóta is példa nélkül álló esettel kapcsolatban az akkori sajtóban hírzárlatot rendeltek el. Azt a kevés információt pedig, amit muszáj volt – és amit engedélyeztek –, csakis a párt utasításának megfelelően tálalták. Eközben a Pintye-testvérek a minél nagyobb hírverésben bíztak, és kommunikálni akartak a sajtóval. Az igénylistájuk egyre nőtt, a lányok körülményei pedig egyre romlottak, amit – értelemszerűen – rosszul viseltek. Időközben még egy lány megszökött, így már csak 12-en várták sorsuk jobbra fordulását.

A végső határidő pedig egyre közeledett.

Túsztörténet (Mokép, 1989)

A kollégiumi szobákat maximálisan felfűtötték, miközben víz és élelem már nem volt, így nemcsak az elgyötört túszok, hanem a túszejtők is a radiátorból nyert olajos vizet itták. A hatóságok azonban egy idő után rájöttek, mi történik bent, és leengedték a radiátorokat. Végül január 12-én egy teherautó segítségével lépre csalták a két túszejtőt. Abban bíztak, hogy kinéznek az ablakon és lelőhetik őket, de ez csak részben (és később) következett be. Azóta sem lehet tudni, miért nézett ki András az ablakon, amikor pontosan tudta, hogy mesterlövészek lesik minden mozdulatát. Testvérét, Lászlót a folyosón vették őrizetbe bátyja halála után. A bírósági tárgyalás során a fiatalabb Pintye fiút 15 év börtönre ítélték. 1984-ben – feltételesen – szabadult 11 év után. 

Az áldozatokat kiszáradással, sokkos állapotban vitték kórházba, és a kihallgatásokon sem bántak velük kesztyűs kézzel, annak ellenére, hogy csak elszenvedői voltak a történetnek. 

Az akkori rendszer működését jól mutatja, hogy mindössze egy rövid közlemény jelent meg az ügyről 1973. január 13-án – írja az mmmonline.hu: „A Belügyminisztérium közli, hogy január 8-án két fegyveres bandita, Pintye András 19 éves foglalkozás nélküli és öccse, Pintye László 18 éves ipari tanuló, helybeli lakosok, lopott géppisztollyal és pisztollyal felfegyverkezve behatoltak a középiskolai leánykollégiumba, és fenyegetéssel, erőszakkal túszként fogva tartottak tizennégy diáklányt. A hatóságoktól azt követelték, adjanak számukra különböző fegyvereket, jelentős összegeket, és biztosítsanak autóbuszt és repülőgépet külföldre távozásukhoz. Azzal fenyegetőztek, hogy ha nem teljesítik követeléseiket, a túszként fogva tartott lányokat kivégzik. A Belügyminisztérium szervei azonnal lezárták a környéket, és intézkedéseket tettek a lányok életének megmentése érdekében. Január 12-én a banditatámadás szervezőjét, Pintye Andrást megsemmisítették, társát letartóztatták, a fogva tartott lányokat sértetlenül kiszabadították.”

Fotó a helyszínen a fegyverről (Forrás: mmmonline.hu)

Zimre Zsuzsa

Kiemelt kép: Túsztörténet (MOKÉP, 1989)