„Először neked kell jól lenni, hogy másoknak adni tudj”
dr. Gyurkó Szilvia és Simon Kornél a Közös hangban
Rovattámogatás
Nyilvánvaló, hogy minden szentnek maga felé hajlik a keze, így a teljes elfogultság beszél belőlem, amikor azt mondom, hogy ez a Közös hang-epizód maga a csoda. Arról nem is beszélve, hogy külön öröm, hogy éppen november 20-án, a gyermekjogok világnapján élesedik, hiszen az egész beszélgetés magját a gyerekkor képezte, legyen szó a gyerekeinkéről, vagy éppen a sajátunkról, és arról, hogy az egykori minták, berögződések, emlékek és tapasztalások hogyan alakítottak minket azzá az emberré, akik ma vagyunk. De objektíven, minden részrehajlás nélkül is azt kell mondanom, hogy egy gyerekjogi szakértő (aki maga is anya), illetve egy kétgyerekes művész beszélgetése – arról, hogyan legyünk jó szülők, hogyan legyünk rendben önmagunkkal és a külvilággal, hogyan dolgozzuk meg a saját sérüléseinket, és hogyan kérjünk segítséget – ritkán talál ennyire az ember elevenébe, jó értelemben. A Közös hang e heti epizódjában Krajnyik Cintia dr. Gyurkó Szilviával és Simon Kornéllal beszélgetett.
–
Időnként, amikor elképzelem, hogy anyuka leszek, hatalmába kerít a félelem. Vajon hogyan fogok mindent úgy csinálni, hogy a gyereknek a legjobb legyen? Hogyan fogok minden fronton helytállni? Hogyan maradhatok meg önálló individuumként, és közben hogyan leszek egyszerre jó társ, szülő, barát? Megugorhatatlan feladatnak tűnik, és ilyenkor a legszebb szerepet egyszerre képzelem rémisztő, baljós, kihívásokkal teli időszaknak is. A régi iskolák, amelyeket a mi anyáink még természetesnek vettek, sok esetben ma már ördögtől valók. Úgy érzem, fel kéne vennem lassan a ritmust, hogy hogyan leszek egyszerre modern szülő, aki mégsem nevel egy teljesen életképtelen, elkapatott felnőttet a gyerekéből. Mielőtt bepörgetném magam ebbe a spirálba, általában inkább elhessegetem a rossz gondolatokat, és azt mondom: majd csak menni fog valahogy.
És akkor jött egy Közös hang-felvétel, amelyen néha ki is estem a moderátori szerepből, és azon kaptam magam, hogy csak szájtátva hallgatom, hogy ez a két ember minden esendőségével együtt milyen fantasztikusan látja a világot,
és hogyan próbálják a gyakorlatba is átültetni mindazt, amit majd szülőként én is szeretnék. Jó volt végre töltekezni. Azt érezni, hogy minden rendben lesz, ha tudatossággal, odafigyeléssel, gondoskodással végzem a szülői feladataimat. Hogy ne arra koncentráljak, mit és hol hibázom majd, hanem hogy mennyi mindent csinálhatok jól. Mert olyan nincs, hogy tökéletes. Semmiben. És ebben jó, ha néha megerősítik az embert. Ahogy azt dr. Gyurkó Szilvia és Simon Kornél tette ebben a beszélgetésben.
A Közös hang további epizódjait itt találod:
