Zabacsinta és zabtira, avagy mit reggelizik, akinek nagyon nem mindegy?
Mondtam már, hogy a reggel a kedvenc napszakom? Általában hatkor ébredek, ilyenkor van két órám egyedül, csak magamban, behúzom a háló ajtaját, a párom hadd aludjon nyolcig, én pedig nyugalomban elvégzem a reggeli teendőimet: előkészítem a rendszert az evésre, beveszem, amit be kell, ledarálom, aztán lefőzöm a kávét, majd reggelit készítek. Leülök a szófára, elolvasom a híreket (ha szerencsém van, nem megy fel az agyvizem,) válaszolok az e-mailekre, csekkolom az oldalaimat, aztán, mire felkel az is, akinek máshogy jár a biológiai órája, betrappolok hozzá a kávéval, és megpuszilom. De nem ez a lényeg, ne kíváncsiskodj, Hanem az, hogy mit eszem mindennap legelőször. Szentesi Éva írása és receptjei.
–
Van abban valami végtelen báj, ha az ember olyasvalakivel él együtt, akinek a biológiai órája egészen máshogyan jár. Világéletemben korán kelő voltam, hajnalban keltem, és az van, hogy sosem esett nehezemre, mert imádok hajnalban kelni. Ritkán, tényleg csak elképesztően ritka alkalmakkor fordult elő az, hogy nyolcig, esetleg kilencig aludtam, de ott már valami fajsúlyos oknak kellett történnie, például egész éjszaka hánykolódtam (értsd: buliztam), vagy valami hasonló. A korán kelés azért is jó, mert aki ilyen korán kel, az jó esetben este tíz és tizenegy között le is fekszik, legalábbis én általában így csinálom (most már), és az alvás szempontjából ez a legideálisabb opció.
Hát én már csak ilyen kis ideális lettem, pláne, mióta drasztikusan változtatni kellett a szokásaimon.
A korán kelés igazán romantikus foglalatosság, de csak azoknak ajánlom, akik pacsirtatípusok, mert az éjjeli baglyoknak ez puszta szenvedés. Tudom, mert látom minden reggel a párom arcát, amikor félig nyitott szemmel issza nyolckor a kávéját, és nem lehet vele kommunikálni, leginkább azt akarja, hagyjam békén. (Békén is hagyom, hohó, megtanultam a leckét, nem szabad .aszogatni a baglyokat.)
A baglyok ráadásul enni sem akarnak reggel. Ha csinálnak ilyesmit (mármint reggeliznek,) azt is csak hétvégén, azt is csak tizenegy magasságában. Máskor és előbb tutira nem.
Bagollyal élni azért is jó továbbá, mert reggel nem kell őket külön etetni, megoldják maguknak később, hétvégén pedig remek bruncholásra csábíthatók, illetve tízkor vissza lehet heveredni melléjük az ágyba egy közös palacsintázásra.
Ha már palacsinta. Nem úgy van az, ahogyan te gondolod! A múltkori cikkemben részletesebben írtam arról, hogyan változtak meg az étkezési szokásiam (ITT elolvashatod, ha esetleg lemaradtál róla.) Most pedig a reggelivel egészíteném ki. Merthogy nem sima palacsintát sütök, de nem ám!
Hanem zabacsintát csupa egészséges dologból – és még a bagoly is imádja. Nofene!
Proteines banános zabacsinta olvadó málnával:
Hozzávalók két főre:
– 2 db banán
– 6 evőkanál natúr zabpehely (gluténmentes verziót választok)
– 2 db tojás
– 2 evőkanál fehérjepor (add hozzá a kedvenc fehérjédet, ez kellemesebb állagot eredményez, én például vegán fehérjét használok)
– fél deci zabtej
– 1 teáskanál őrölt útifűmaghéj
– egy bögre fagyasztott málna
– 2 evőkanál juharszirup
Elkészítése:
1. A banánokat négyfelé töröm, és a turmixgép keverőedényébe teszem.
2. Hozzáadom a fehérjét meg a zabot.
3. Ledarálom az útifűmaghéjat (érdemes többet, és egy külön kis üvegbe félretenni, úgyis gyakran fogod ezt készíteni, annyira megszereted), és azt is a turmixalaphoz szórom.
4. Hozzáadom a zabtejet meg a tojást, majd alaposan összeturmixolom. Érdemes az elején kevesebb tejet önteni bele, mert az állagának csak kicsit kell folyósnak lennie, tehát inkább sűrű legyen, és tejet tudok még hozzáadni, ha túl masszívnak ítélem, kivenni viszont nem tudom belőle.
5. Kevés kókuszzsírt csurgatok egy serpenyőbe, és kisebb átmérőjű adagokat helyezek rá, ha felforrósodott (ha van amerikai palacsintasütőd, az a legjobb.) Majd mindkét oldalát szép barnára sütöm.
6. Egy kisebb edényben megolvasztom a málnát.
7. Ha kisült az egész, akkor egymásra halmozom, rákanalazom a málnát, és egy kis juharsziruppal leöntöm, de ez utóbbi elhagyható.
A világ legegészségesebb éjjeli tiramisuja
Hogy miért éjjeli? Mert egy teljes éjszakát kell állnia, hogy reggel megehesd (Bagolynak viszont szólni kell, nehogy megegye, ha kislajferolgat a hűtőhöz este.) És miért egészséges? Mert zabból készül kókuszjoghurttal, nem cukrozzuk, meg ilyesmi.
Hozzávalók egy főre (Bagoly nem kap, túl korai neki):
– 5 evőkanál zabpehely
– 1 evőkanál chiamag
– 4 evőkanál kókuszjoghurt
– 5 cl fekete kávé
– 1 teáskanál hollandi kakaópor (cukrozatlan)
– 1 teáskanál juharszirup vagy agave szirup
Elkészítése:
1. Egy tálba belemérem a zabot, a chiamagot, ráöntöm a kihűtött kávét, a juharszirupot, és belekanalazok két evőkanál kókuszjoghurtot. Ha mindez megvan, alaposan összekeverem, hogy homogén masszát kapjak.
2. Nincs más dolgom, minthogy átöntsem egy reggelizőtálba, és egy frissentartó fóliával (vagy bármi mással, ami környezettudatos) lefedjem (hogy ne menjen bele semmilyen idegen aroma a hűtőből.)
3. Egy teljes éjszakára beteszem a hűtőbe. Reggelre szépen megszívja magát az összes alapanyag, és olyan finom tiramisura emlékeztető ízvilágot kapunk, hogy az csuda.
4. Pláne, ha még rákanalazzuk a maradék kókuszjoghurtot, hogy meglegyen a mascarponés fless, amit aztán szépen behintünk kakaóporral. És már lehet is enni.
Ezt a két reggelit rajongásig imádom. Általában zabkását eszem, de most ezzel a két recepttel variálom, mert fantasztikusak. Próbáljátok ki, a zab csodás dolog, bármennyire is tűnjön puritán ételnek, pont az egyszerűsége miatt rejlik benne ezerféle lehetőség.
Ha elkészítettétek ti is, taggeljetek minket Instán, hogy megnézhessük, mit alkottatok!
Szentesi Éva
Kiemelt képünk illusztráció (Forrás: Getty Images/GMVozd)
A többi fotó a szerző tulajdona