–

A dupla adag a legtöbbször egyáltalán nem dupla idő

Ez persze nem igaz az egyesével kisodorgatott házi gnocchi párnácskákra, de csomó mindenre igen. Általában heti bontásban vásárolok, tervezek és főzök – és előre készülök arra, ha vendégek jönnek vagy van valami hepöning. Tehát ha pizzapartit tartok, akkor két nappal előtte paradicsomos tésztát készítek, hogy a pizzaszósszal akkor már ne kelljen foglalkozni.

Rendszeresen készítek mindenféle krémeket és kencéket, a humusztól a padlizsánkrémen át a diós sültpaprika-krémig – ezek például mind olyanok, amik egy-két hétig simán elállnak a hűtőben, ezért eleve úgy kalkulálok, hogy kétszer tálalom fel őket.

Mondjuk, otthon egyszer eszünk mindenfélével megkent tortillalapokat, három nappal később meg feltálalom ugyanazokat a kencéket egy uzsonnavendégségre grissinivel és zöldségekkel. Vagy miniszendvicsekre kenem őket, rádobálok mindent, amit otthon találok, és máris kész vannak a menő falatkák (a gyerekek imádják).

Ha rizst főzök köretnek, mindig félreteszek egy teljes családi adagot két nappal későbbre pirított rizsnek. Ha sütőben sült krumplit vacsorázunk, akkor pontosan tudom, hogy a maradékból másnap quiche lesz: bolti tésztából és a maradék krumplival feldúsított tojásos töltelékkel. A maradékfelhasználás még magasabb szinte emelése nálam a tésztasaláta. Ilyenkor ugyanis még a hamarosan lejáró hideg élelmet is fel tudom használni. Azt szoktam csinálni, hogy mindent kipakolok felaprítva, és mindenki magának állíthatja össze az egyéni tésztasaliját. Mindenféle maradék hús és szósz csodásan bevethető ilyenkor.

A félig kész ételről senki nem mondja meg, hogy nem dolgoztál vele órákig – maximum te magad

A legkedvesebb konyhai hackem a bolti vajas-leveles tészta, amit mindenre IS lehet használni. A lényeg abban rejlik, hogy mit teszel bele. Bár tele van a net változatos formavágási trükkökkel, én, bevallom, az ízre megyek, és mindig egyszerű félbehajtott téglalapokat, azaz párnácskákat töltök meg mindenfélével. Nálam az alaptöltelék a kockára vágott sonka és aprított hagyma egy kis olajon megfuttatva, tejszínnel nyakon öntve. De ez ugye elég macerás, hiszen magát a tölteléket is el kell készíteni.

Ezért van pár olyan kombinációm, amit csak oda kell kenni, szó szerint: ajvár és cheddar sajt; fokhagymás tejföl és kolbász; (bolti vagy maradék) humusz és reszelt répa; lekvár és camembert sajt; paradicsom, minimozzarella és bazsalikom; mentás zöldborsópüré és virsli; paprika és krémsajt; kecskesajt és bármilyen gyümölcs; Nutella és bármilyen gyümölcs.

Ha picit több időm van, egészen falatnyi darabokat csinálok, de nagyobb „párnácskákkal” is tuti a siker. Az összerakása tök egyszerű: felvágod a kész, kinyújtott tésztát (amit a hűtőpultban találsz a boltokban) téglalapokra, az egyik felére halmozod a töltelékpárokat, félbehajtod, kézzel vagy akár villával lenyomogatod a találkozási pontoknál, megkened egy villával kicsit megkevert tojással, és húsz perc alatt készre sütöd. Még ennél is gyorsabb, ha a tésztát megkened ketchuppal vagy mustárral, a teljes szélességében virsliket vagy kolbászokat fektetsz rá, addig tekered, amíg körbeéri a virslit vagy kolbászt, és kétujjnyi karikákra vágva tojásozod és sütöd, majd addig pakolgatod virslivel, amíg el nem fogy.

Pont a leveles tészták mellett vannak a kész pizzatészták, én egy sodrófát végig szoktam gurítani rajtuk, és akár formára is vágom őket, ha fel akarok vágni, majd maradék szósszal és feltétekkel megrakva megsütöm. Tényleg tíz perc munka van vele, és egy pizzabuliba még vendégeket is szívesen hív az ember.

A lányaim örök kedvence a tépett, „házi” BBQ szósszal borított csirke, amit nem ritkán kész grillcsirkéből csinálok meg, nettó öt perc alatt. A grillcsirkét kézzel pikkpakk szálasra szedem (elég száraz szokott lenni ugyanis), és összekeverem ketchup, mustár és méz 5 : 2 : 1 arányú keverékével. Szendvicsbe tökéletes. De a grillcsirke saláták feldobására is ideális, én rendszeresen készítek kamu cézár salit (nagyjából Borcsa receptje alapján) készen vásárolt sült húsból.

A tépett csirkés szendvics szuper párja egy jó coleslaw saláta, a villám verziót készen kapható, felvágott káposzta + répa és reszelt répa összekeverésével indítom, majd hozzáadok némi felkarikázott újhagymát, tejfölt, mustárt, citromlevet, sót és borsot… meg esetleg egy kevés barna cukrot.

Az előétel kategóriában a legeslegegyszerűbb és mindig sikert arató kombinációm ez: vajas keksz, kecskesajtkrém, pár csepp balzsamecet, bármilyen idénygyümölcs és egy fűszerlevélke. Ez itt egy balzsamecetmentes verzió, ugyanis gyerekeknek készült, de számtalan felnőtt lelkesedett már a textúrákért és ízekért ebben a kész dolgokból pontosan két perc alatt összerakható előételben. Ezt általában welcome falatnak szoktam bevetni – hiszen már önmagában milyen menő az, hogy egy sima vendégségben csinos kis üdvözlőfalatkák várnak, nem?

Édességből is van egy csomó lusta verzió, ezeket már egyszer összeszedtem Valentin-napra hangolva, de a legtöbbször a „kamu” tiramisut készítem. Nagyjából ennyi a receptje: fogj egy szép tálat, tegyél bele valamilyen kekszet, arra szórj gyümölcsöt vagy pötyögtess lekvárt, majd vastagon kend meg mascarpone, tejföl, cukor, vanília és citromhéj keverékével, tegyél rá újabb réteg kekszet és gyümölcsöt, és zárd le még egy réteg mascarponés cuccal. A végén díszítsd, és mondd legyintve, hogy „ah, öt perc alatt dobtam össze”.

A jó háziasszonyság fele ugyanis marketing. Mindenre mondd, hogy szuperegyszerű, pár perc alatt csináltad, és akkor egyszerre fogják azt gondolni, hogy mekkora pro vagy a konyhában, meg azt is, hogy mennyire szerény. Na, most jól lebuktattam magam.

Villámgyors receptek – minden eshetőségre

Egyrészt van néhány olyan turbó alapreceptem, amihez mindig tartok otthon hozzávalókat. Ez az egyszerű hétköznapi vacsoráktól a villantós ételekig terjed, hogy ha úgy alakul a helyzet, akkor váratlanul is tudjak valami ételt prezentálni.

Kedvenc trükkön a mikrós krumpli – igazodva a WHO állásfoglalásához a mikró szerintük sem létező káros hatásáról –, amivel tizenöt perc alatt össze lehet dobni egy krumplipürét. (A recept valójában az, hogy a megpucolt, felkockázott krumplit egypár evőkanál vajjal, lefedve a mikróban pároljuk puhára, mennyiségtől függően hat-tíz perc alatt. Vigyázni kell a kivételkor, mert forró. Ezt a serpenyőben lepirít és gyorsan elfogyaszt kombináción túl rengeteg dologra lehet használni, a pürétől a villámgyors krumplilevesig.)

A másik hasonló a mikrós kukorica, ahol a hajában kell betenni egy-két percre (ki kell tapasztalni sajnos) egy cső kukoricát, utána pedig rácson kihűteni. Ez a rácsos kihűtés kicsit fancynek hangzik, ugye? Hát én a tűzhely rácsára szoktam egy kesztyűvel kicsapni, ami ott van a mikró mellett.

A legújabb kedvenc villámgyors édességem az úgynevezett „egérke”, ami nemrég villant be a gyerekkoromból. Ez túró, liszt, tojás és cukor éppen kenhető keveréke egy kis olajban megsütve. És szoktam bele tenni vaníliát meg citromhéjat, de senki nem reklamál, ha véletlenül kimarad. Régen porcukorral ettük, én mostanában azért inkább friss gyümölccsel, esetleg egy kis cukros tejföllel szoktam tálalni, de lekvárral, kakaóporral és Nutellával is szuper.

Gyümölcsleves = serpenyőben pár perc alatt megpirított gyümölcs + nyers gyümölcs + cukor + víz + habtejszín + vanília. Ezzel a „recepttel” bármilyen gyümölcsből tudok „levest főzni” tizenöt perc alatt úgy, hogy a felsoroltakat beledobálom a turmixba, aztán megnyomom a gombot. Ezt csak egy hajszál választja el a turmixtól, de a víz miatt kicsit hígabb, meg szoktam eltenni a serpenyőben megpirított gyümölcsből levesbetétnek, és még egy kis mandulával vagy mogyoróval is megszórom – és máris levesnek tűnik. Mondom én, hogy illúzió és marketing kell csak.

 

Gondolkozz koncepciókban

Ha bulit tartok, általában tematikusan állok neki a menüt összeállítani – ez segít összehangolni az ételeket, és egyszerűsíteni is. Van, hogy egy-egy nemzet emblematikus fogásaival tervezek, és van, hogy egy alapanyagot nézek ki. De az is megesik, hogy mindent egy ételtípus keretein belül találok ki. Volt már nálunk texmexparti, olaszra hangolt tésztabuli tipikus olasz antipastikkal, vagy minden fogásban megjelenő sajt tematika. De csináltam már pitepartit is.

Meg számtalan pizzabulit, a végén nutellás-gyümölcsös pizzadesszerttel. Volt, hogy édes-sós palacsintákat csináltam – de azt, mondjuk, megbántam, mert hiába trükköztem amerikai verzióval is, csak ki kellett sütni vagy 100 pallert.

Ami nem vált be, azt nem csinálom legközelebb. Ami viszont igen, azt jó alaposan lefotózom, a vendégekkel együtt – és legközelebb bevetem egy másik társaságnak. A szűk családom szerencsére jó fej, és nem buktatnak le, hogy idén háromszor csináltam sajtos bulit.

Ti milyen trükkökkel spóroltok időt a konyhában?

Tóth Flóra

 Képek a szerző tulajdonában vannak