Már régóta követek egy oldalt, amely összegyűjti a legkülönfélébb és legfurcsább világnapokat, és mit ad isten, január 11-én lesz a „tanuld meg elmorzézni a nevedet”-nap. De hogy ne állj totálisan leforrázva, miközben mindenki a saját nevét kopogtatja-villogtatja bele a világba (mert nyilván ez fog történni három nap múlva, nem is kérdés), most segítek, hogy te se maradj ki a jóból. Ne aggódj, nem nehéz, csak rá kell érezni az ízére!

Festőből feltaláló

Azzal talán nem mondok nagy újdonságot, hogy ez a kódnyelv a kitalálójáról, Samuel Morse-ról kapta a nevét. De azt már talán kevesebben tudják, hogy ugyan a „Wikipédia-névjegykártyáján” feltalálóként emlegetett Morse nem volt tudós, képzett festőművész volt, aki egy időben a Louvre-ban kiállított képeket másolta, de főleg portréfestésben jeleskedett.

Samuel Finley Breese Morse - Forrás: Getty Images/mikroman6

Az, hogy az amerikai Morse nem a festményeivel vonult be a történelembe, annak köszönhető, hogy jómódú családból származott, ezért lehetősége volt a tengeren túl, Angliában tanulni a festészetet, majd tíz évig vándorművészként dolgozott. 1832-ben indult vissza Amerikába, és a hazafelé tartó hajóúton együtt utazott egy Charles Thomas Jackson nevű professzorral, aki a hajó többi utasát egy elektromágnessel szórakoztatta. Morse is végignézte az előadást, és nagyon magával ragadta a bemutató.

Olyannyira, hogy még a hajón kidolgozta hirtelen támadt ötletét: egy távíró elég vázlatos tervrajzát, aminek használatához egy olyan jelrendszert is kialakított, ami pontok és vonalak különböző kombinációjából állt.

Miután hazaért, Morse nem dobta félre ötletét, hanem az évek során tovább dolgozott a szerkezeten, és az ábécéjén, amit először 1837-ben szabadalmaztatott. 

 

A kód

Ugyan a távírószerkezet kitalálása és megvalósítása is nagy bravúr a művésztől, de a köztudatban mégis a hozzá tartozó igen egyszerű kódnyelv miatt ismerjük Morsét. Pedig az első változatokat nem volt olyan könnyű használni, mint a mostani, nemzetközi morzeábécét, elég bonyolult volt ugyanis, olyan elemeket különböztetett meg benne, mint például a nagyon hosszú jel, és az ennél is hosszabb: igen hosszú jel.

Ezek, és a számokkal helyettesített betűkkel való bonyolítás miatt kezdetben nem aratott sikert a találmány, így Morse továbbfejlesztette a kódot, amit végül úgy egyszerűsített, hogy a különböző betűket pontok és vonalkák kombinációjával jelölte. Ha ránézünk az ábécére, elsőre talán úgy tűnhet, hasraütés-szerűen rendelte a különböző kombinációkat a betűkhöz, de valójában nagyon is praktikus elvet követve találta ki, hogy melyik betűhöz mennyi vonalka és pont tartozzon.

Megfigyelte ugyanis, hogy az angol nyelvben legtöbbet használt betű az E, így ennek lett a jele az egy pont. A második leggyakoribb a T, így az lett az egy vonalka, és minél ritkábban használt betű következett, annál hosszabb kódot kapott.

Hogyan működik?

A kód végső verziója talán azért is lehetett ilyen népszerű, mert végső soron használatához nincs szükség arra a távíróra, amire eredetileg Morse a kódot fejlesztette.

Mivel a kód lényege, hogy rövid (ti) és hosszú (tá) jelek váltogatják egymást adott sorrendben, amik betűket jelölnek, így írásban, hangban, de fényvillanások segítségével is lehet morzézni. Vagy például pislogással is, ahogy azt tette 1966. május 2-án Jeremiah Denton amerikai katona, aki a vietnámi hadifogságából üzent így, amikor egy interjúban arra kényszerítették, hogy azt mondja, megfelelően bánnak vele fogvatartói. Denton el is mondta, amit vártak tőle, de közben a torture, azaz kínzás szót morzézta el pislogva, hogy hazájában megtudják, mi történik vele valójában.

A ti egy egység hosszú, a tá három, és a betűk közötti szüneteket három egység, a szavak és a mondatok közötti elválasztást hét egységnyi szünet jelzi.

Innen már talán sejthető, hogy ez nem a villámgyors kommunikáció platformja. Ha a fenti táblázat segítségével elkezdünk csak annyit lemorzézni, hogy WMN, megtapasztalhatjuk, mennyire hosszadalmas, míg a kellő szünetekkel elmorzézunk egy szót, esetleg mondatot. Mivel sokféleképpen és sok helyzetben használható ez a kódnyelv, ezért lassúsága miatti mellőzése helyett inkább kitaláltak különböző egyezményes rövidítéseket, amik hosszabb üzeneteket jelöltek. Például, ha meg akartak valamit köszönni, egy T-t és egy U-t küldtek, vagy ha bajba kerültek, az S az O és az S betűket kellett küldeni.

 A cikk a hirdetés után folytatódik!

 

Apropó, miért pont SOS?

Elsőre talán azt hihetnénk, hogy a vészjelzés is valaminek a rövidítése, mint a TU a köszöneté (thank you). Lehetne akár Save Our Soul (mentsétek meg a lelkünket) vagy Save Our Ship (mentsétek meg a hajónkat), de valójában egyszerűbb oka van annak, hogy az SOS lett vészjelzés rövidítése:

az S-t három ti jelöli, az O-t három tá, ezek egymás utáni ismétlése pedig jobban kivehető bármilyen zajos környezetből, mint más kombinációk. Így lett a vészhelyzet jelölése ti ti ti tá tá tá ti ti ti.

Hogyan tanuljunk morzézni?

Ha a volt némettanárom egyszerű, de annál intenzívebb módszeréhez folyamodnék, akkor az egész cikket kóddal írtam volna: mire a végére érnél, kedves olvasó, biztos a kisujjadban lenne a dolog. Ennél azonban sokkal valószínűbb, hogy a pontok és vonalak láttán a fénysebesség kétszeresével kattintottál volna el a cikkről és biztosan megfordult volna a fejedben, hogy inkább a felmenőimmel szórakozzak. Meg hát az amúgy igen békés szerkesztőm, Kurucz Adri is garantáltan kitért volna a hitéből, ha egy ilyen irományt küldök el neki. Ja, és a módszer sikerességéről annyit mondhatok, hogy nem tudok németül. Így hát azt javaslom, memorizáld a fenti táblázatot, és ha az egész ábécét szeretnéd megtanulni, ajánlom a saját gyártású tanulókártyák használatát, valamint ezt az ábrát:

Forrás: Wikipedia/Björn Karlson

Ha mégsem szeretnéd az időd nagy részét kopogtatással vagy villogással tölteni, javaslom, hogy a családi- és a hétköznapi élet egy-egy kulcskifejezését vagy annak rövidítését tanuld meg morzézni. Például, ha zajos a szomszéd, elég, ha ennyi van a tarsolyodban: -.-.   ...   .   -.   -.., na meg egy partvis. Meglátod, egy idő után anélkül fogja tudni, hogy azt jelenti, csend, hogy rákeresett volna.

De addig is hoztam nektek egy rövid tesztet, amivel gyakorolhatjátok a módszert:

Ja, majdnem elfelejtettem:  -.- ---. ... --.. ---. -. .--- ..-- -.-      .... --- --. -.--       --- .-.. ...- .- ... - --- .-..      -- .. -. -.- . -

  

Dián Dóri
-.. .. .--.- -.    -.. --- .-. ..

Forrás ITT, ITT, ITT, ITT és ITT

Kiemelt képünk illusztráció – Forrás: Getty Images/cjp