–

Kicsit még irkálok itt nektek, de igazából minél hamarabb elkezditek nézni a teljes, vágatlan változatot, akkor jártok a legjobban… Aki még marad, annak annyit mondhatok, hogy ezen az estén életemben először egy olyan Almási Kittit láttam, aki a tőle megszokott, szakmailag értékes és fontos hozzászólásai mellett végre kicsit beengedett minket, titeket egy általa épített fal mögé, és ez jócskán hozzáadott a róla kialakított – eddig sem negatív – képemhez.

Kormos Anett hozta a tőle elvárt, egyszerre sprőd, szókimondó és természetesen végtelen humoros énjét, de DTK csak kikényszerített belőle néhány igazán mélyen belülről jövő érzést, gondolatot, anélkül, hogy teljesen kifordította volna magát.

Izgi volt, na!

Azt hiszem, hogy mindenkit meglepett viszont az a folyamat, hogy Pataki Zita az őt mostanában ért szomorú tapasztalatok ellenére mekkora kedvvel és lelkesedéssel beszélt a jelenlegi és régebbi kapcsolatáról. Jóformán „meztelenre vetkőzött” a színpadon, megmutatva, hogy ő mit tett és mit várt el mindazért a harmóniáért, amiben él.

Péterfy Bori sosem volt a görcsök embere, így nála sem jelentett gondot arról mesélni, honnan jött, miben van, mitől érzi a szabadságot, és miért kell néha önzőnek lenni a magánéletben is. Ha megnézitek az estet, még az is kiderül, hogy milyen erotikus és szerelemfelhő lengi körül, és kik azok a színpadon ülők közül, akiket ez megérintett.

A lényeg, hogy ez az egyik kedvenc Hello, WMN! estem volt (jó, mindegyik az, más-más okból), rögtön kiderül, hogy miért is! Jó szórakozást és „tanulást”!

Ha pedig kedvet kaptok hozzá, a következő, májusi estünkre ITT TUDTOK jegyet venni.

Marossy Kriszta