Fiala Borcsa önjelölt korpozitív és hurráoptimista mesél arról, miért kell magasról tojni az öregedésre a hosszú távú fiatalság reményében:

„Amióta tudom, hogy mindennap teszek magamért valamit, jobban értékelem azt, amit a testem tesz értem. Akkor is, ha nem mindig szép. Akkor is, ha nem az, amit akartam. De az én művem, és büszke lehetek rá.” Ha szükséged van egy kis inspirációra a rendszeres mozgáshoz, ne keress tovább!

Ne félj, túléled, mindjárt vége, légy türelemmel.

Beöntés szülés előtt? Hüvelyvizsgálat félóránként? Folyamatos CTG-monitorozás, ezáltal ágyhoz kötöttség a vajúdás alatt? Rutinszerű gátmetszés? Rohanás a frissen született babával a csaphoz? Csupa olyan gyakorlat, amit sem a WHO, sem a nemzetközi szülészeti szakmai szervezetek nem ajánlanak. Összeszedtük a leggyakoribbakat, hogy tudjátok, igenis van jogotok, lehetőségeket másképp szülni.

Sok időbe telt, amíg szerzőnk rájött, a mozgás nem kell, hogy egyet jelentsen a szenvedéssel és azzal az érzéssel, hogy az ember az óráját nézi: mikor hagyhatja már végre abba. Így lett belőle a negyvenes éveire tudatos örömsportoló – elmeséli, hogyan.

„Az első kezelés. Nem lehetett visszafordulni. Tehetetlennek és gyámoltalannak éreztem magamat. Persze nem mutattam: engem nem láthatnak elesettnek. A férjem azt hiszi, hogy csodanő vagyok, aki mindent túlél. Anyukám azt hiszi, hogy a baj nem akkora, hiszen jól nézek ki. A gyerekek el sem tudják képzelni, hogy nem vigyázom az útjukat tovább. Frizura, mosoly, harmónia. De mi zajlik bennem?”

„Minek az embernek szépészeti beavatkozás? Elég csak befeküdnie a kórházba, és máris megfiatalodik.” Évi jelentkezik újra a nyíregyházi kórházból.

Az emlőrák minden nyolcadik nőt érinti élete során, pedig rendszeres önvizsgálattal nagyon korai stádiumban tetten érhető a probléma. De vajon tudjuk, mik a mellvizsgálat helyes lépései? Ideje végre megtanulni!