Sokan úgy gondolják, hogy kertes házban élni öröm és boldogság, pedig nem is tévedhetnének ennél nagyobbat. A kert ugyanis nem magától lesz olyan mint Versailles, de még egy közepesen lepukkant budapesti közpark szintjét is csak komoly munkával lehet létrehozni.
A „szemétkirálynő” az előadásában gyakorlatilag egy olyan szabályrendszert mutatott be, melyet könnyű követni, és mindenki számára akadnak benne megvalósítható apróbb lépések.
„Szerintem a vágy olyan, mint a növények. Vagy kinő minden résből, ahol nem kellene, vagy nekünk kell neki ebben segíteni.”
A stressz karbantartható – ha odafigyelsz. De ha nem, egy rakat betegséget okozhat.
Szép új világunk: a néniland és bácsibirodalom!
Téged is megesz a sárga irigység mások sikerei láttán? Szégyelled? Ne tedd, inkább formáld át alkotó energiává!
Lépj ki a komfortzónádból, gyűrd le a félelmeidet, hogy többé ne köthessenek gúzsba! Ha mással nem, akkor a mesék segítségével biztosan sikerülni fog.
„Aztán idén tavasszal eldöntöttem, hogy nem akarok így élni. Nem akarok tovább eldugva lenni önmagam és a világ elől, nem akarok pelenkában aludni, helyette inkább megint bugyi nélkül szeretnék, ahogyan régen, meg csipkebugyiban akarok járni, meg kicsi tangában.” Szentesi Éva nagyon bátor cikket írt. Tényleg. Olvassátok.