Persze, simán le lehet mészárolni valakit egy cikk miatt (olykor magát a szerzőt is). A kérdés csak az: van értelme?

Ti hogyan tudtok igazán pihenni?

„Korábban mindig azt gondoltam, hogy én irányítom az életemet, és velem semmi rossz nem történhet. De ha valamit, hát azt megtanultam ebből az időszakból, hogy hiába szeretjük azt hinni, nem vagyunk mindenhatók.”

„Évente egyszer megélem, hogy úgy, ahogyan ő szeretett, soha nem fog szeretni senki.”

Ez a cikk nem arról szól, hogy melyik a nagyobb baj; az emberélet és egészség elvesztése, vagy az egzisztencia és a gazdaság megroppanása a járvány miatt. Mindkettő baj. Mindkettő nagy. Kevés kivétellel mindenki kénytelen kemény döntéseket meghozni, és valahogy együtt élni az ijesztő kilátástalansággal meg a példátlan tervezhetetlenséggel.

Parkettacsiszoló, autó, férj… Miért ne bérelhetnéd? Na persze… nem úgy! Mondjuk, hogyan!

Szokták mondani viccesen, hogy azért nevelik a gyereket szülők, hogy felnőttkorában majd legyen miért terépiára járnia. Pedig ez egyáltalán nem vicces. Dr. Gyurkó Szilvi története (túl) sokunknak ismerős:

„Vasalni viszont csak végszükség eseten szabad! A nőknek is. A vasalás ugyanis nem házimunka, hanem civilizációs betegség.” – És egyéb megfontolandó bölcsességek Herczeg Zsolt élvezetes stílusában.