Gyula még csak négyéves volt, amikor beleivott az édesapja sörébe, és mire középiskolába került, már mindennap fogyasztott alkoholt – egészen a harmincas évei közepéig. Beszélgetésünkkor 10.915 napja volt tiszta. Ma már főleg az aktivizmusnak él: tagja az Utcajogásznak, A város mindenkié csoportnak, és ő hívta életre az Első Kézből a Hajléktalanságról programot.

A tavasz a nagytakarítás ideje kívül és belül egyaránt. Hadd menjen, aminek mennie kell. Hadd teremtsen helyet mindannak, aminek érkeznie kell az életünkbe.

A feminista, aki nyuszijelmezbe bújt, hogy beépüljön a Playboy-lányok közé, aki szót emelt az abortusz és a fogamzásgátló hozzáférhetőségéért, aki évtizedek óta vallja, hogy a nemek közti egyenlőség mindannyiunk érdeke: Gloria Steinem 90 éves!

Mindegy, hogy évekkel ezelőtt történt a válás, vagy az egyik fél helye még ki sem hűlt igazán a közös ágyban, a mozaikcsaládba érkező gyerek születésének híre nem feltétlenül színtiszta öröm minden érintett számára.

Életrevaló örömtáncosok. Így hívják magukat. Idősödő emberek, akik együtt táncolnak, hogy megőrizzék, sőt, fejlesszék a mozgásukat és a szellemi képességeiket. A hab a tortán pedig a barátság, ami köztük szövődött. Lélekemelő olvasmány következik.

Vajon mi visz rá egy magyar családot, hogy mindent hátrahagyva Zanzibárra költözzön?

Évszázadok, évezredek óta fonjuk a magunkén túl egymás haját, ami már kész tudománnyá nőtte ki magát. Egymást érik a bonyolultabbnál bonyolultabb fonási technikákat részletező videók a közösségi oldalakon, vannak szépségszalonok, amelyek kifejezetten speciális, szépséges hajfonatokra szakosodtak. De honnan ered a hajfonás hagyománya? Milyen jelentősége van annak, ha befonjuk egymás haját?

A megváltozott világhoz igazodva a szülői szerepeket is át kell gondolni. Remek fogódzót ad ehhez egy új könyv, az Apának lenni, amelynek szerzője a Berlinben élő újságíró, Tillmann Prüfer, aki négy lány apja, és hosszú ideje kutatja az apaság mibenlétét – írja Both Gabi.