Egyszemélyes konyha: Party hard
A vendégvárás művészet – mondta egyszer valaki, lehet, pont a Lajos Mari. Én pedig egy hagyománytisztelő, konzervatív ember vagyok, aki nem nyitott semmi újra. Na jó, csak vicceltem. Azt már tudjátok, hogy szenvedélyesen rajongok az indiai konyháért, arról is szó esett a múlt héten, hogy szülinapom volt. És eme jeles alkalomból tartottam egy csoda klassz kis vendégséget, ahová meghívtam a szeretett barátaimat. Ők pedig sokan vannak. Szentesi Éva: Egyszemélyes helyett: Sokszemélyes konyha.
-
Ennyi emberre mit lehet főzni? Csináljak indiait? Azt sokan nem szeretik, vagy nem bírják megenni az intenzitása miatt, pont azért, amiért olyan nagyon rajongok érte. Na jó, nem engedem magam elkalandozni.
Kitaláltam, hogy lesz mindenféle apró falat. A sokféléből pedig csak talál magának mindenki kedvére valót. Naná, hogy így lett. Bekopogtam a szomszéd nénihez, előre elnézést kértem tőle a barátaimért. Csupa halk szavú, visszahúzódó, magába forduló embert ismerek, sajnos ez van, én válogattam őket össze, nem tudom, hogy sikerült. A szomszéd néninek pedig megígértem, hogy nem fogunk sokáig duhajkodni, és szigorúan csak Johann Sebastian Bachot hallgatunk. Persze ebből semmi nem jött össze.
Az egész évben a legjobb dolog a születésnap, mert akkor aztán tényleg körülöttem forog a világ, amúgy egyébként is, csak ilyenkor jobban. És én nagyon imádom, hogyha a világ körülöttem forog, ennek az elemzésébe pedig most nagyon nem mennék bele, mert az egy külön fejezetet érdemel.
Amik egy klassz szülinapi buli hozzávalói:
– rengeteg színes lufi
– 12 üveg prosecco
– torta, torta, torta (ezt rendszerint nem a szülinapos szerzi be, de nem árt, ha figyelmezteti a barátait)
– 10, vagy inkább 15 darab irtó jó fej barát
– ajándékok (ez nagyon fontos, de ezeket sem a szülinapos szerzi be)
– és a harapnivalók
Készítettem avokádókrémet, speciális Szentesi-tonhalkrémet, rukkolát aszalt paradicsommal és parmezánhánccsal, kukoricasalátát, mozzarella capresét, és még némi sajtot szőlővel és olívával.
Hozzávalók:
Avokádókrém:
– 4 jó érett, puha avokádó
– 4 gerezd fokhagyma
– 1 kis pohár joghurt
– natúr sajtkrém
– fél citrom leve
– bors, só
Elkészítése: az avokádó húsát beletörjük a joghurtba és a sajtkrémbe, majd belenyomjuk a fokhagymákat, meglocsoljuk egy kis citromlével, és fűszerezzük. Ha bátrak vagyunk, akkor mehet bele több fokhagyma is. Csak utána nem lesz smárolás.
Speciális Szentesi-tonhalkrém:
– 8 db fűszerezetlen tonhalkonzerv
– kapribogyó
– majonéz
– két egész citrom leve
– mustár
– lila hagyma
– só, bors
Elkészítése: a hozzávalókat apróra vágjuk, majd alaposan összedolgozzuk egy villával, hasonlóan, mint az avokádónál. A citrommal vigyázzunk, ne legyen túl hangsúlyos.
Kukoricasaláta:
– 1 nagy legfinomabb aranyszemű kukoricakonzerv
– fél flakon majonéz
– 1 fej lila hagyma
– 1 nagy tejföl (jó zsíros)
– 1 citrom leve
– 1 evőkanál mustár
– só, bors
A hagymát akkorára vágom, amekkorák a kukoricaszemek, mert így lesznek igazán harmonikus kapcsolatban. Nem vicc! Legalább három órán keresztül pihentetem a hűtőben, mert úgy lesz idejük összeérni az ízeknek.
Mozzarella caprese:
– 2 csomag bivalymozzarella
– 6 szem fürtös paradicsom
– 1 csokor friss bazsalikomlevél
– olívaolaj
– balzsamecet
– só, bors
Elkészítése: ebben nincs nagy trükk, mindenki képes arra, hogy megcsinálja. A lényeg, hogy kiválóak legyenek az alapanyagok, ezért csakis bivalymozzarellából készülhet. A friss bazsalikomlevél is nagyon fontos. Egyébként is azt a vacak szárítottat nem bírom, de egyik fűszerből se. Nem is használom szinte soha. A másik: a rétegezés. Alulra kerül a paradicsom, rá a levél, és a tetejére a mozzarella. Ezt meglocsolom extraszűz olívával meg finom balzsamecettel, egy kis só és bors, már kész is.
Szentesi Éva
A képek a szerző tulajdonában vannak