Verés, kötelező imák, inkompetens tanárok – Így veszik el a fiúk jövőjét is a tálibok Afganisztánban

–

Hashmat újságírást tanul a kabuli egyetemen. Minden reggel azzal kezdi a napját, hogy ellenőrzi, elég hosszú-e a szakálla, amelyet a tálib előírások szerint kötelező viselnie. A férfi hallgatóknak hagyományos afgán viseletben kell megjelenniük, a szabályok megszegését pedig büntetés követheti. Egyik évfolyamtársát például azért verték meg, mert nadrágot viselt.

A diák szerint a külső fontosabb lett, mint a tudás. A hallgatóknak naponta kötelező vallási előadásokon kell részt venniük, valamint közösen imádkozniuk, ami akár két órát is elvehet a tanórákból. Ezeken az alkalmakon főként az iszlámról, a helyes viselkedésről és az engedelmességről beszélnek nekik.

„Mindenki a kitiltott lányokról beszél, de senki sem arról, mi történik azokkal a fiúkkal, akik maradhattak”

– fogalmazott.

Arról, hogy a patriarchális berendezkedés a férfiakban is jelentős belső feszültséget tud szülni, ebben a cikkben írt Filákovity Radojka, Doffek Gábor pedig ebben a cikkben azt járta körül, hogy csak azért, mert valamit évszázadokig csinálták valahogyan, még nem lesz jó.

Egyetem helyett vallási iskola

Egy másik hallgató, Qader szerint a szabad gondolkodás teljesen eltűnt az egyetemekről. „Már nem kérdezhetünk, hallgatnunk kell. Az egyetem elveszítette az értelmét, inkább egy madraszára hasonlít, ahol a kíváncsiság tiltott dolog” – hasonlította a középkori iszlám világban kialakult, vallási és világi tudományokat oktató iszlám oktatási intézményhez az egyetemet. 

A diákok szerint az oktatói kar is jelentősen átalakult. Számos tapasztalt professzor elmenekült az országból, felhagyott a tanítással vagy kiszorították őket az egyetemekről. Helyükre sok esetben a tálib ideológiájához közel álló oktatók kerültek, egyes tanszékeken pedig frissen végzett, sőt tanulmányaikat még be sem fejező hallgatók is tanítanak.

Hashmat szerint az egyik oktatója két éve szerezte meg a diplomáját. „Nyilvánvaló, hogy nem tud többet nálunk” – mondta.

Egy helmandi hallgató arról számolt be, hogy egyes tanárok kizárólag régi jegyzetekből olvasnak fel, és a kérdésekre sem tudnak érdemben válaszolni. Emiatt sokszor úgy érzik, mintha ismét középiskolába járnának.

A diploma, amivel nem lehet jövőt építeni

A Guardiannek nyilatkozó egykori kabuli egyetemi professzor szerint a képzett oktatók tömeges távozása súlyosan meggyengítette az afgán felsőoktatást. A hallgatók szinte egybehangzóan arról számoltak be, hogy

a gyenge színvonalú oktatás, a képzetlen oktatók, a kötelező vallási előadások és a megjelenésükkel kapcsolatos nyomás miatt egyre kevésbé hisznek abban, hogy diplomájuk valódi lehetőségeket nyit majd meg előttük.

Hashmat szerint ezt saját családja is megtapasztalta: két öccse a tálib hatalomátvétel után egyszerűen abbahagyta az iskolát, mert már nem hisznek abban, hogy a tanulás munkához vagy jobb élethez vezethet. Különösen kilátástalannak érzik helyzetüket az újságíró szakos hallgatók. Afganisztánban az elmúlt években számos független médium megszűnt. Hashmat azt mondta, előfordult, hogy tanáraik sátánnak nevezték őket szakmájuk miatt.

„Újságírást tanulunk egy olyan országban, ahol az újságírás alig létezik. Mire készítenek fel minket?” – tette fel a kérdést. A fiatal szerint sok diáktársa már csak azért jár be az egyetemre, mert ezt várja tőlük a családjuk. Belül azonban már feladták a reményt. Hozzátette, hogy

„a tálibok háborúja a csatatereken véget ért, de az oktatás elleni háborújuk csendben tovább folytatódik.”

Nagy Andi