A „Gálvölgyi-ügy”: négy mentődolgozó ellen emeltek vádat 3 évvel a felkavaró eset után

–

Gálvölgyi János 2023 májusában otthonában lett rosszul: nehezen lélegzett, és zavartság is jelentkezett nála. A család azonnal mentőt hívott a budapesti címre. A hívást egy vidéken dolgozó mentésirányító fogadta, aki beszélt a színész feleségével is. A diszpécser mentőegységet ígért, de az ügyészség szerint nem a megfelelő sürgősségi szinten kezelte az esetet, és végül nem is indított mentőt.

A helyzetet tovább súlyosbította, hogy amikor – közel háromnegyed óra elteltével – a család újra hívta a segélyhívót, egy újabb mentésirányító közölte, hogy még nem indult mentő a címre, majd a beteg állapotáról érdeklődött, végül, némi szóváltást követően – „további információ hiányában” – lezárta az ügyet.

Mentő híján a színész lányai vitték kórházba az édesapjukat. Gálvölgyit ezután hetekig intenzív osztályon kezelték, lélegeztetőgépre is került.

Most, három évvel később egy mentésvezető, két mentésirányító, és egy betegszállítás-felvevő ellen emelt vádat a Budapesti V. és XIII. Kerületi Ügyészség a Gálvölgyi János rosszullétéhez kapcsolódó mentőriasztási ügyben. A vád szerint foglalkozás körében elkövetett gondatlan veszélyeztetés történt. Az ügyészség pénzbüntetést és a foglalkozástól való határozott idejű eltiltást indítványozott. Gyanúsításuk ellen korábban a mentésirányító és a betegszállítást felvevő személy is panasszal élt, de ezt az ügyészség visszautasította.

Az ügyészség szerint az érintettek nem a tőlük elvárható gondossággal jártak el, és nem ismerték fel a helyzet sürgősségét, ezért maradt el a mentőellátás.

Az OMSZ belső vizsgálata már napokkal az eset után megállapította, hogy a mentésirányítók hibáztak, a nehézlégzés ugyanis olyan riasztó tünet, amely magában hordozhatja az életveszély lehetőségét, és azt a hozzátartozó visszahívása során feltett tájékozódó kérdésekkel sem lehetett kizárni.

Személyi felelősség vagy rendszerhiba?

Dr. Kunetz Zsombor orvos, egészségügyi szakember szerint valójában rendszerhibáról van szó. 

„Akkor is megírtam, hogy a legegyszerűbb megoldás fog születni, a rendszerhiba marad, a mentésirányítók pedig felelni fognak. De gondoljuk ezt csak végig, ahol négy ember felelőssége a kérdés, ott nem beszélhetünk csak és kizárólag emberi hibáról, ott rendszerhibának kell lennie. És sajnos a magyar jogi környezet ezt valahogy nem akarja, tudja lekövetni”  – írja Facebook-bejegyzésében az egészségügyi szakember, aki korábban többször is felhívta a figyelmet az egészségügyi rendszer hiányosságaira. (Kurucz Adrienn ebben az interjúban a műtéti várólistákról kérdezte, a Látlelet rovatunkban pedig az egészségügy elmúlt 16 évét beszélte át Kaiser Orsival.)

Dr. Kunetz szerint felelősség terhelheti a Mentőszolgálat akkori főigazgatóját és orvosigazgatóját is, hiszen a rendszert ők felügyelték és ők is teremtették meg. 

„És ami még ennél is sokkal fontosabb, hogy annak a felelőssége, hogy azóta sem történt ebben a rendszerben átfogó változás sokkal nagyobb, mint maga ez az egy eset, hiszen nem csökkent a »Gálvölgyi ügyek« előfordulási esélye. Ezért pedig szintén a két vezető az, aki felelősséggel tartozik” – tette hozzá Kunetz Zsombor. 

Nagy Andi