„A rendőrség soha nem látott mélyponton van” – rendőrök beszéltek a belső állapotokról

–

„Mindenki csal. Olyan, mint a versenysport: vagy mindenki csal, vagy senki, különben nincs versenyhelyzet. Itt mindenki torzítja a számokat, ha nem tennék, akkor a székükkel játszanának a vezetők. Az emberek mindezt úgy érzékelik, hogy rendkívüli módon elhúzódnak az ügyeik. Egy nyomozó vagy egy vizsgáló tisztességesen egyszerre 25–30 aktával tud dolgozni. Most 80–90 üggyel dolgoznak a kollégák, háromszoros a túlterheltség. Ebből lehet következtetni, mekkora a létszámhiány” 

– fogalmazott egy Budapesthez közeli nagyváros tiszthelyettese a 24.hu-nak. A portál hosszú riportban járja körül a magyar rendőrség helyzetét. A megszólalók nevét a cikk nem közli, és a szolgálati helyeket sem pontosítja a források védelme érdekében, mivel a rendőrségnél a nyilvános nyilatkozattételt szigorú belső szabályok korlátozzák, és a sajtóval hivatalosan csak kijelölt szóvivők beszélhetnek.

Nyilatkozataik alapján

a rendszer súlyos létszámhiánnyal, túlterheltséggel, alacsony bérekkel és torz statisztikai szemlélettel működik, miközben a problémákat adminisztratív trükkökkel próbálják elfedni.

Különösen Budapesten kritikus a helyzet. Bár az ORFK szerint országosan 94 százalék feletti a feltöltöttség, több rendőr azt mondta: a valóságban a fővárosban sok helyen 50 százalék alatti a tényleges létszám. Szerintük ezt úgy kozmetikázzák, hogy a megüresedett státuszokat egyszerűen megszüntetik.

„Nem azt mondják, hogy 15 ember helyett dolgozik hét, hanem azt, hogy kilenc állásból hét be van töltve”

– fogalmazott egy autópálya-rendőr.

A hiány miatt a járőrök és helyszínelők egyszerre több ember munkáját végzik, gyakoriak a túlórák és az átvezénylések. Van, ahol három kerületre jut két járőrpár, a nagyobb rendezvények és tüntetések biztosítására pedig „boldog-boldogtalant berendelnek”, akár nyomozókat vagy közlekedési rendőröket is. Ezzel párhuzamosan több megszólaló is arról panaszkodott, hogy míg a végrehajtó állomány karcsú, rengeteg a tiszt, az őrnagy és alezredes.

A létszámhiány azért nem érzékelhető az állampolgárok számára, mert ha valaki az 112-n kér segítséget, a környező kerületekből is gyorsan meg tud érkezni egy rendőr, kisegítik egymást a kapitányságok. De ha valakinek lesz egy büntetőügye, az évekig is elhúzódhat – árulták el.

A statisztika a minden

A megszólalók szerint a rendőrséget egyre inkább a statisztikák irányítják. Többen arról beszéltek, hogy folyamatos nyomás nehezedik rájuk a bírságok és intézkedések számának növelése érdekében.

Egy vidéki rendőr szerint „A-héten a biztonsági öv miatt, B-héten a telefonálás miatt büntetnek”, attól függően, melyik számot kell javítani az Excel-táblákban.

Egy nyomozó pedig arra tért ki, hogy a kapitányságok rendszeresen manipulálják a folyamatban lévő ügyek számát, hogy megfeleljenek a felső vezetés elvárásainak.

Éppen ezért sok rendőr szerint a kisebb ügyeket és könnyen „termelhető” szabálysértéseket hajszolják, miközben a komolyabb, fehérgalléros ügyek háttérbe szorulnak. A rendőrök úgy érzik, a politikai elvárások erősen befolyásolják a prioritásokat. 

A megszólalók arra is kitérnek, hogy a rendőrség belső működését erősen hierarchikus, lefelé épülő nyomásrendszer jellemzi. A felső vezetés által megfogalmazott elvárások – legyen szó statisztikai mutatókról, intézkedésszámról vagy kiemelt feladatokról – a szervezeti láncon lefelé haladva fokozatosan szigorodnak, és személyesebb felelősségként jelennek meg. A parancsnokok a felettük álló vezetői szintek felé kénytelenek megfelelni, ami tovább gyűrűzik az alacsonyabb beosztások irányába.

Se pénz, se megbecsültség

A bérezés szinte minden megszólalónál visszatérő probléma. A budapesti járőrök nettó 400 ezer forint körül keresnek, vidéken ennél is kevesebbet. A rendőrök jelentős része túlórával vagy másodállással egészíti ki a fizetését. Van, aki taxizik, más villanyszerelőként, burkolóként vagy futárként dolgozik a szolgálat mellett. 

Különösen nehéz helyzetben vannak a nem hivatásos alkalmazottak, például az adminisztratív dolgozók vagy a fegyveres biztonsági őrök.

„Ki vannak égve a riaszosok (rendvédelmi igazgatási alkalmazott), túl vannak terhelve. Egyrészt kevesen vannak, a fiatalok ennyi pénzért nem hajlandók dolgozni. Az anyagi megbecsülés nagyon gyenge: a 30 éves munkaviszonyommal nettó 280 ezer forintos bért vittem haza.

Másrészt a riaszosok másodrangúként vannak kezelve a rendőrségen belül, mivel láthatatlan háttérmunkát végeznek. Ez olyan, mint a házimunka: akkor tűnik fel, ha nem csinálják. A Teve utcai palotában nem is köszönnek a rendvédelmi alkalmazottaknak a liftben, mintha ott sem lennének” 

– fogalmazott egy volt adminisztratív dolgozó, aki tavaly év végén mondott fel.

A megszólalók szerint a körülmények is sok helyen méltatlanok. Több kapitányság épülete rossz állapotú, elavult számítógépekkel dolgoznak, a szolgálati autók gyakran lerobbannak, a higiéniai körülmények pedig kifejezetten rosszak. Egy rendőr úgy fogalmazott: „Ha valaki belép a kapitányságra, ott időugrás van.” Más arról beszélt, hogy télen kabátban ültek az irodában, nyáron pedig 35 fokos hőségben dolgoztak.

A 24.hu riportja arra is kitér, hogy a rendőrség társadalmi és belső megbecsültsége is súlyosan romlott az elmúlt másfél évtizedben. Egy közel harminc éve szolgáló nyomozó úgy fogalmazott: „2010 előtt is mentünk lefelé, viszont a NER katalizálta a problémákat. A rendőrség soha nem látott mélyponton van.” Egy korábbi rendőrségi alkalmazott pedig azt mondta:

„Régen státuszszimbólum volt a rendőrségnél dolgozni. Az utolsó években eljutottam oda, hogy inkább szégyelltem.”

A cikk állításaival kapcsolatban a portál a BRFK-t és az ORFK-t is megkereste

A rendőrség több elhangzott kijelentést is vitatott, tagadták például, hogy a betöltetlen státuszokat megszüntetnék a jobb feltöltöttségi mutatók érdekében, valamint azt is, hogy létezne kötelező bírságkvóta. A rendőrség szerint az állomány feltöltöttsége országosan tartósan 90 százalék felett van, és feladataikat „nem a feltöltöttségi mutatók alapján, hanem a ténylegesen szolgálatba vezényelhető állománnyal” látják el.

A bírságolási gyakorlat kapcsán azt írták: természetes elvárás, hogy a rendőrök intézkedjenek a szabálysértésekkel szemben, az elvégzett munka pedig „számonkérhető és számon is kérendő”. A kapitányságok állapotáról azt közölték, hogy a biztonságos munkavégzés feltételeit mindenhol biztosítják, Budapesten pedig 2012 óta összesen 2,7 milliárd forintot fordítottak felújításokra.

Nagy Andi