„Ki kell vezetni a politikát az oktatásból” – Lannert Judit radikális szemléletváltást ígért

–

Gyermekközpontúságon, adatvezéreltségen és partnerségen alapuló szemlélettel működő oktatási minisztériumot szeretne létrehozni Lannert Judit oktatáskutató, a Tisza-kormány leendő oktatási minisztere, közölte a parlamenti oktatási bizottság hétfői meghallgatásán. Üdvözli, hogy a terület ismét önálló minisztériumot kap, az első 100 nap legfontosabb feladata ennek felállítása. Elmondása szerint alapos átvilágításra van szükség, és olyan intézkedéseket kell hozniuk, amelyeknek köszönhetően a diákok és pedagógusok már szeptembertől levegőhöz jutnak.

Emellett „ki kell vezetni a politikát” az oktatásból, amit széles körű szakmai párbeszéd kísérne majd: egy-két héten belül arról kérdezné meg az érintetteket, köztük a gyerekeket is, hogy szerintük mi a tanulás és az iskola célja. Közös minimumokat akarnak kialakítani a társadalmi párbeszéd után.

A leendő miniszter szerint nem pusztán az iskolák irányításáról lesz szó, hanem egy olyan, „nyitott, korszerű és nemzetközileg is versenyképes” oktatási rendszerről, amely a teljes életutat végigkíséri. Lannert szerint az egyéni tanulói utakat egészben kell látni, és Magyarország akár kezdeményező szerepet is betölthetne ezen a területen.

A meghallgatáson hangsúlyos téma volt a koragyermekkori nevelés. Lannert külön kiemelte, hogy ő kérte a gyermekügyi kifejezés beemelését a tárca nevébe, mert szerinte már bölcsődés korban eldőlhetnek későbbi hátrányok. A szülők támogatását, a prevenciót és a hátránykompenzációt is fontosnak nevezte.

Több konkrét változtatást is bejelentett a közoktatásban.

• Átvilágítanák a Klebelsberg Központ működését,
• felülvizsgálnák a KRÉTA rendszert,
• csökkentenék a kötelező helyettesítések számát,
• és átalakítanák a pedagógusok teljesítményértékelési rendszerét.
• A Nemzeti Pedagógus Kar tagsága nem lenne kötelező,
• a polgári engedetlenség miatt elbocsátott tanárokat pedig rehabilitálnák.
• Szó volt arról is, hogy az iskolaigazgatók nagyobb autonómiát kapnának, valamint bővítenék a tankönyvkínálatot.
• Lannert a Nemzeti Alaptanterv felülvizsgálatát is megígérte, és azt mondta, a tantervet a 21. századi követelményekhez igazítanák, ehhez új módszertani háttérintézményt is létrehoznának.

A miniszterjelölt a digitális készségek és a mesterséges intelligencia szerepét is hangsúlyozta: külön MI-koordinátort szeretnének a minisztériumban, aki a digitális kompetenciák fejlesztéséért felelne. Emellett a kritikai gondolkodás fejlesztését is alapvető célnak nevezte.

A szakképzés és a felsőoktatás reformját szintén fontosnak tartja. Lannert fejlesztené a duális képzést, megszüntetnék a szakképzésben működő kancellári rendszert, és új felsőoktatási törvényt dolgozna ki. Célként említette az akadémiai szabadság biztosítását, valamint azt, hogy a magyar hallgatók újra teljes körűen részt vehessenek az Erasmus és Horizont programokban.

Láttak már átműtött óvodást?

Beszéde után a bizottsági tagok kérdezték is a miniszterjelöltet. Hankó Balázs távozó kulturális és innovációs miniszter a modellváltó egyetemek jövőjéről érdeklődött. Hozzátette, hogy szerinte az előző évek reformjai javították a szakképzés és a felsőoktatás helyzetét.

A leendő miniszter szerint ha egyes mutatók alapján jobban is működik a felsőoktatás, például többen tanulnak benne, attól még minőségben nem vagyunk ott, ahol szeretnék. Hozzátette, hogy a felsőoktatásban alsóbb szinteken nincs elég pénz, és azt is igazságtalannak tartja, hogy az állami egyetemeken alacsonyabbak a fizetések. 

Az LMBTQ-propagandáról szóló felvetésre úgy reagált:

ő még nem látott „átműtött óvodást”, elhanyagolt gyerekeket viszont igen, ezért inkább a valódi gyermekvédelmi problémákkal kellene foglalkozni.

Hangsúlyozta, hogy a szexuális nevelés fontos, és nem kizárólag a szülők feladata, különösen a tinédzserterhességek és az egyenlőtlen családi háttér miatt. Beszélt arról is, hogy az iskolai erőszak kezeléséhez több szakemberre lenne szükség, a digitális gyermekvédelmet pedig kiemelt területnek nevezte. A tankötelezettség esetleges visszaemelésével kapcsolatban azt mondta: megfontolnák, hogy 18 éves korig vagy az első szakmai végzettség megszerzéséig tartson. A kisiskolák ügyében hangsúlyozta, nem bezárni akarják őket, hanem mindenhol biztosítani a minőségi oktatást.

Lannert miniszteri kinevezését a bizottság támogatta, hat igen és két nem szavazat érkezett.

Mit várunk az alakuló kormánytól oktatási fronton? 

A választási eredmény után a WMN-en kiemelt témák képviselőitől közöltünk nyílt levelet arról, hogy mit várnak az újonnan felálló Tisza-kormánytól. Törley Katalin pedagógus, a Tanítanék Mozgalom egyik alapítója, arról írt, hogy nemcsak rendszert akarunk változtatni, hanem elsősorban szemléletet. „Olyan oktatást szeretnénk, ahol kérdezni nem veszélyes, ahol hibázni nem kudarc, ahol megszólalni nem bátorság kérdése. A kérdés nem az, hogy lehet-e jobb az oktatás, hanem az, hogy van-e hozzá politikai akarat, kölcsönös bizalom és tisztelet” – fogalmazott. 

Lannert beszédében több ponton is visszaköszönnek ugyanazok a problémák és elvárások, amelyeket Törley Katalin is azonosított.

Mindketten arról beszélnek, hogy az oktatás nem egyszerűen intézményfenntartás vagy adminisztratív kérdés, hanem társadalmi ügy, amely hosszú távon meghatározza az ország működését. Törley szerint az iskola nem lehet politikai csatatér. Meglátásában az elmúlt másfél évtized egyik legnagyobb károkozása a szakmai egyeztetés hiánya volt, és partnerként kell kezelni a pedagógusokat, diákokat, szülőket és civil szervezeteket, a gyermekközpontú megközelítés szintén közös pont, ahogy a pedagógusok helyzetének szükségszerű javításáról, a túlterheltség megoldásáról is hasonlóan gondolkodnak. Látlelet rovatunkban a két szakértővel, Lannerttel és Törleyvel közösen járta körbe Dián Dóri, hogy alakult a magyar közoktatás az elmúlt 16 évben. 

Kedden megalakulhat a Tisza-kormány

Szombaton a megalakuló Országgyűlés megválasztotta Magyar Pétert miniszterelnöknek, hétfőn már el is kezdődtek a Tisza-kormány miniszterjelöltjeinek bizottsági meghallgatásai, eddig egyik jelölés sem ütközött akadályba.

Hétfőn

• meghallgatták Orbán Anita külügyminiszter-jelöltet és leendő miniszterelnök-helyettest az európai ügyek, a külügyi és a nemzetbiztonsági bizottságokban,
• Pósfai Gábor belügyminiszter-jelölt a nemzetbiztonsági, valamint a honvédelmi és rendvédelmi bizottság előtt számolt be terveiről,
• Ruszin-Szendi Romulusz honvédelmi miniszterjelöltet ugyanez a két testület hallgatta meg.
• Tarr Zoltán társadalmi kapcsolatokért és kultúráért felelős miniszterjelölt a magyarországi nemzetiségek, valamint a magyarságpolitikai bizottság előtt jelent meg,
• Tanács Zoltán tudományos és technológiai miniszterjelöltet pedig a digitalizációs és technológiai, illetve az oktatási bizottság hallgatta meg.
• Hegedűs Zsolt egészségügyi miniszterjelölt az egészségügyi bizottság előtt ismertette elképzeléseit, azt is bejelentette, hogy a Nobel-díjas Karikó Katalin elfogadta tanácsadói felkérését.
• Gajdos László környezetügyi miniszterjelölt az élő környezetért felelős bizottság,
• Kapitány István gazdasági és energetikai miniszterjelölt a gazdasági és energetikai bizottság,
• Bóna Szabolcs agrárminiszter-jelölt az agrár- és élelmiszergazdasági bizottság,
• Vitézy Dávid közlekedési és beruházási miniszterjelölt pedig a közlekedési és beruházási bizottság előtt beszélt terveiről.

Ha minden a terv szerint alakul, és a szakbizottságok támogatják az egyes miniszterek kinevezését, akkor a köztársasági elnök kedden ki is nevezi őket a miniszterelnök javaslatára. A miniszterek az Országgyűlés kedden délután 16 órakor kezdődő plenáris ülésén teszik le az esküjüket, ezzel hivatalosan is megalakul az új kormány. 

Közben a kormány egyre több fontos szereplőjét ismerhetjük meg, a miniszterelnök a kormány szóvivőit is bemutatta: három tapasztalt tévést igazolt a Tisza: Szondi Vandát, Magyar Évát és Köböl Anitát nevezte ki. 

Mint írta Facebook-bejegyzésében, az új kormány partneri viszonyra törekszik a sajtóval. „Amikor válaszolunk a kérdésekre, nem kegyet gyakorlunk, hanem kötelességünket teljesítjük. Mert a magyar embereknek joguk van tudni, hogy mit, miért és hogyan tesz a kormányuk.”

Nagy Andi