És a te ovis/bölcsis gyerekednek van már skincare-rutinja? Borzasztóan káros trend hódít a TikTokon

–

A közösségi médiát használó gyerekek kérdése évek óta velünk van, több országban már korhatárhoz is kötötték a használatát. Dr. Gyurkó Szilvia gyerekjogi szakember szerint azonban ez túl kevés, túl későn: a közösségi média szellemét már nem lehet visszazárni a palackba, ez legfeljebb kármentés. Négy hónappal azután, hogy Ausztrália világelsőként bevezette a 16 év alattiak közösségimédia-tilalmát, az eredményeiről elkészült első, részletes hatósági jelentés sem túl bíztató. A Guardian átfogó vizsgálata azonban még sötétebb képet fest arról, hogy mi megy a TikTokon.

Egyre fiatalabb gyerekek készítenek szépségápolással kapcsolatos videókat. De már nemcsak azért aggódhatunk, hogyan hatnak rájuk a felnőttek által készített promóciós tartalmak, egyre gyakrabban ők maguk próbálnak ki, mutatnak be szépségápolási termékeket egymásnak. A portál 7600, bőrápolással kapcsolatos videót elemzett,

• ezek közül mintegy 400-ban 13 év alatti gyerekek szerepeltek,
• köztük legalább 90 olyan tartalommal, ahol öt év alattiak, babák és kisgyerekek is feltűntek. 
• A kutatás szerint több mint 1000 videóban szerepelt feltételezhetően 18 év alatti szereplő – ez az összes vizsgált tartalom közel hetede.

Anti-aging krémeket reklámoznak egymásnak a gyerekek

A videók egy részében a gyerekek felnőttes rutinokat mutatnak be: arctisztítók, szérumok, hidratálók és ragyogó bőr elérését célzó termékek jelennek meg, és nem ritkák a ráncmegelőző, öregedéskésleltetést ígérő szerek sem. Egy általános iskolás lány például iskolába készülődve mutatja be rutinját, hogy hogyan éri el, hogy bőre „üvegszerű” legyen. Egy másik videóban egy anya kétéves gyermekét tartja a kamera elé, és arra kéri, mondja be: „welcome to my skincare”, miközben arckrémet ken rá – a Guardian interaktív felületén bepillantást is nyerhetünk ezekbe a videókba. 

A portál szerint sok esetben nem egyértelmű, hogy a tartalom fizetett reklám-e, de a gyerekek gyakran ingyen kapott termékeket mutatnak be. Különösen aggasztó, hogy a közösségi médiában olyan hatóanyagok – például retinolok vagy savak – is megjelennek, amelyek kifejezetten felnőtteknek készültek.

A jelenség komoly szakmai aggodalmat váltott ki a bőrgyógyászoknál. Amy Perkins dermatológus leszögezi, hogy a gyermekeknek semmi szükségük bonyolult bőrápolási rutinokra:

„A gyerekek többségének elegendő a kímélő szappan, szükség esetén egyszerű hidratálás és naptej a szabadban”

– mondta. Hozzátette: „A »ragyogó« vagy »anti-aging« rutinok iránti igény nem orvosi, hanem közösségi média és marketing által generált.” 

Emma Wedgeworth bőrgyógyász ennél is határozottabb volt: „A nagyon fiatal gyerekeknek nem szabadna a közösségi médiában bőrápolási rutinokat mutatniuk. Nincs meg a tudásuk és ítélőképességük ahhoz, hogy termékeket értékeljenek.”

Jogi szürkezóna

A Guardian szerint ez már egy külön ökoszisztéma: a gyermek- és tini-influenszerek már 13 éves kortól bekerülhetnek a márkanagyköveti programokba, és termékeket kapnak reklámért cserébe. Egyes rendszerekben a résztvevők pontokat gyűjtenek videók készítésével, amit termékekre válthatnak be.

Egy 16 éves influenszer arról számolt be: bár egyszer kapott 100 fontot (42 ezer forint körül) egy videóért, a legtöbb együttműködés termékekért cserébe történt. Anyja szerint a helyzet kettős: „A kérdés az, hogy ez kizsákmányolás-e. De közben rengeteget tanul a médiáról, kommunikációról és önkifejezésről is” – magyarázta.

Más szülők már kritikusabbak: egy anya például arról beszélt, hogy lánya „skincare-eseményeken” vett részt, ahol termékeket osztott, tartalmat gyártott, utazási költségeit is megelőlegeztek neki. „El kell dönteni, hogy ez még hobbi vagy már munka” – fogalmazott.

A szakértők szerint

a rendszer alapvető problémája, hogy a gyerekek egyszerre fogyasztók, reklámfelületek és tartalomgyártók. A szabályozás viszont csak az egyik oldalt látja: a fogyasztó védelmét, a tartalmat előállító gyermek helyzetét nem.

„A jogi határok rendkívül elmosódottak” – mondta Dr. Francis Rees, az Essexi Egyetem jogi oktatója. Hozzátette: „A gyermekek online tartalomkészítése nem esik ugyanazon védelem alá, mint a hagyományos gyerekszínészi vagy modellmunka. A márkák nem közvetlenül a gyerekekért felelősek, hanem a szülőkkel kötnek szerződést.” A brit jogi szakértők szerint még az ingyen termékek, pontok vagy ajándékok is fizetségnek számíthatnak, ha rendszeres tartalomgyártásért cserébe érkeznek.

Gyerekeket célzó termékek

A jelenséget tovább erősíti, hogy a kozmetikai ipar is egyre tudatosabban fordul a fiatalabb korosztályok felé. Az elmúlt években sorra jelentek meg olyan márkák, amelyek kifejezetten a 8–12 évesekre lőnek, vagy még fiatalabb célcsoportnak fejlesztenek termékeket: arcpakolásokat, szérumokat, hidratálókat. 

A marketing gyakran a „korai öngondoskodás”, „magabiztosság építése” vagy ehhez hasonló kifejezésekkel igyekszik vonzóvá tenni portékájukat. Egyes dermatológusok ezt már „disztópikus” fejleménynek nevezik, különösen akkor, amikor akár négy-öt éves gyerekeknek szánt termékek is piacra kerülnek.

A vizsgálattal párhuzamosan az olasz versenyhatóság is vizsgálatot indított luxuscégek – köztük a Sephora és a Benefit Cosmetics – ellen, miután felmerült, hogy a cégek fiatal influenszereken keresztül akár 10 év alatti gyerekeket is elérhettek. A hatóság szerint a márkák „különösen megtévesztő stratégiákat” alkalmazhattak. A cégek közölték, együttműködnek a hatóságokkal, de hangsúlyozták, hogy megfelelnek a szabályoknak. 

A Guardian adatai azonban arra utalnak, hogy a platform logikája önmagában is ösztönzi a trend terjedését. Az elemzés szerint a gyerekeket szerepeltető skincare-videók átlagosan jóval több interakciót – lájkot, megosztást és kommentet – generálnak, mint a felnőttek által készített tartalmak. Ez a magasabb elköteleződés nemcsak a láthatóságot növeli, hanem üzleti szempontból is értékesebbé teszi ezeket a videókat, ami tovább erősítheti a gyerekek bevonását a tartalomgyártásba.

Nagy Andi