Pálinkás százados: Szalay-Bobrovniczky Kristóf „három ajánlatot tett”, hogy lebeszélje az interjúról

–

Három jól csengő ajánlatot kapott Szalay-Bobrovniczky Kristóf honvédelmi minisztertől Pálinkás Szilveszter százados, a honvédség arca. Állítása szerint szerdán hívatta be irodájába a tárcavezető, ahol előadta a szakmai szempontból „teljesen abszurd” lehetőségeit. Elmondása szerint hallgatásáért

• választhatott volna egy négyéves, New York-i kiküldetést katonai beosztásban, amelyről másnap már hivatalos értesítést is kapott.
• A második ajánlat szerint „létrehozhatunk nekem egy katonai szervezetet, aminek lehetek a parancsnoka”,
• a harmadik pedig filmes karriert ígért.

Pálinkás szerint ekkor vált egyértelművé számára, hogy „a teljes szakmaiságot maguk mögött hagyták”.

„Én azt éreztem a honvédelmi miniszteren, Szalay-Bobrovniczky Kristófon, hogy fél. Hogy bizony kiderülhetnek olyan dolgok, amelyek rossz fényt vetnének rá, és rossz fényt vetnének a minisztériumára” – fogalmazott, hozzátéve, hogy nem megvásárolható az, hogy elhallgassa az igazságot. Hozzátette: bár nyomásgyakorlást érzékelt, nyílt fenyegetés nem hangzott el sem a miniszter, sem a jelen lévő Zákány Péter dandártábornok részéről.

„Láttam azt, hogy mit kommunikálunk, és mi a valóság. És úgy gondolom, hogy ha mást mondok, mint amit csinálok, akkor hazudok. Na, most én ezt árulom el – ezek szerint –, és úgy gondolom, hogy hazugságot elárulni, az nem bűn”

– mondta arról, hogy miért vállalta a nyilvános szereplést, még annak fényében is, hogy arra számított, szerepléséért megszüntetik szolgálati viszonyát vagy fegyelmi eljárás alá vonják.

Kitálalt a katona

Az interjú csütörtökön jelent meg a Telex YouTube-csatornáján, ebben a Magyar Honvédség toborzókampányának egyik arca beszél, aki tanácsadóként részt vett a S.E.R.E.G. című sorozat elkészítésében is, és a Sárkányok Kabul felett című filmben színészként is szerepelt. Pálinkás tavaly megpróbált leszerelni, ám ezt egyelőre nem hagyták. Úgy érzi, Szalay-Bobrovniczky Kristófnál rosszabb honvédelmi minisztere nem volt az országnak: az elmúlt négy évben megölte a katonai hivatást, és vezetése alatt elérte a mélypontot a honvédség. Hozzátette, szerinte más katona sem szolgál szívesen, de a veszélyhelyzet ideje alatt nem szerelhetnek le.

„Ezt most nehéz lesz kimondani, de én úgy gondolom, hogy olyan sok leszerelési kérelem van beadva és annyi kiábrándult katona van, hogy a Magyar Honvédség és az ország védelme addig létezik, amíg a háborús veszélyhelyzet fennáll. Amint azt fel fogják oldani, mindegyik le fog szerelni, és a védelmi képességünk közelíteni fog a nullához”

– fogalmazott. Az interjúra közleményben reagált Böröndi Gábor vezérkari főnök is, azt állítva, hogy a katonák felszerelése és fegyverzete az elmúlt években megújult, szerinte nincs leszerelési tilalom, és nem is állnak tömegek arra várva, hogy elmehessenek.

A második interjúban Pálinkás reagált erre, szerinte a leszerelésre mindössze jogi lehetőség van, a gyakorlatban az állományilletékes parancsnok megtagadhatja ezt a kérelmet, ha úgy látja, az adott beosztást más nem tudná ellátni. Jelenleg pedig olyan katonák is vannak, akik nincsenek birtokában a rendfokozatuknak megfelelő tudással, példaként említette Novák Katalin bukott köztársasági elnök férjét, Veres Istvánt, aki 2023-ban öthetes kiképzés után kapott alezredesi rangot, pedig az aktív katonák ezt 15–20 év szolgálat után szokták elérni.

Csádi misszió

A csütörtökön megjelent videóban Pálinkás részletesen beszélt arról is, hogyan kivételezett a tárca Orbán Gáspárral, a miniszterelnök fiával, aki alig lett katona, máris kiküldték a nagy presztízsű brit akadémiára tanulni, ahol Pálinkás is képzésen vett részt – de míg a századost sokak közül kiválasztva, hét év katonai szolgálat után küldték ki, Pálinkás szerint Orbán Gáspárnak ez alanyi jogon járt. Az akadémia után a miniszterelnök egyetlen fia rögtön irodát kapott, és elkezdte előkészíteni a sajtóban sokat emlegetett csádi missziót, amely stratégiai szintű tervezésére főhadnagyként esélye sem lett volna. 

„Vérrel fogunk tapasztalatot szerezni”

– erre hivatkozott Orbán, aki korábbi afrikai keresztény missziója alatt megtalálta Istent, és úgy érezte, a mindenható az égből szólt neki, és elküldte az ottani hívők lelkének megmentésére. Pálinkás hozzátette, hogy úgy érezte, hiába menne a Honvédelmi Minisztériumhoz, ezt csak úgy tudja leállítani, ha meggyőzi a miniszterelnök fiát.

Így értette a harcértékvesztést

Keddi interjújában reagált az első interjúra érkezett visszajelzésekre. Leszögezte, hogy bizonyítani tudja azokat a beszélgetéseket, amelyekben Orbán Gáspár a csádi misszióról beszél, ezt azonban csak akkor fogja megmutatni, ha a kormány hivatalos úton próbálja megcáfolni. Az interjú után a honvédelmi miniszter és Böröndi Gábor vezérkari főnök is kijelentette, hogy nem létezik semmilyen csádi misszió. Pálinkás azonban emlékeztetett, hogy 2023-ban az Országgyűlés 200 magyar katona Csádba küldését fogadta el, 2024-ben pedig egy másik határozatban arról döntöttek, hogy a kormány az Országgyűlés nélkül dönthet katonák misszióba küldéséről.

Többen felvetették, hogy a harcértékvesztés nem egyenlő a katonák halálával, a keddi interjúban azonban pontosította, hogy Orbánnal való beszélgetései alapján, ebben az esetben ez csak úgy érthető, hogy a csádi misszióban ez katonaéleteket jelent. 

Nagy Andi