50 év börtönbüntetést is kaphat egy kisbabáját elveszítő anya El Salvadorban

–

El Salvadorban a vetélés is könnyen bűnügyi gyanúba sodorhatja a nőket. A közép-amerikai országban 1998 óta teljes abortusztilalom van érvényben – nincs kivétel sem nemi erőszak, sem vérfertőzés, sem az anya életét veszélyeztető terhesség esetén. Az alkotmány a fogantatás pillanatától védi az embriót, a hatóságok pedig a terhesség megszakításával gyanúsított nőket gyakran minősített emberöléssel vádolják. A büntetés akár 50 év szabadságvesztés is lehet.

Nőjogi szervezetek és nemzetközi kampányok hatására 2009 és 2023 között mégis volt némi előrelépés a vetélés, halvaszületés vagy szülészeti komplikáció miatt elítélt nők ügyében. „Hosszú évek munkája volt, de végül mind a 81 nő kijött a börtönből” – mondta a mozgalom egyik arca, Morena Herrera. A törvény ugyan nem változott, de az alkalmazása enyhült: informális ügyvédi hálózatok jöttek létre, amelyek azonnal reagáltak, ha egy nőt kórházból jelentettek fel. „Elértük, hogy ezek a nők valódi védelemhez jussanak, és ne eleve bűnösként kezeljék őket” – tette hozzá.

A fordulatot Nayib Bukele 2022 márciusában bevezetett rendkívüli állapota hozta. Az elnök – aki korábban önmagát a „világ legmenőbb diktátorának” nevezte – a bandák elleni harcra hivatkozva felfüggesztette az alapvető jogok egy részét. Az intézkedés nyomán tízezreket tartóztattak le, a tisztességes eljáráshoz való jog jelentősen sérült.

„Új kriminalizációs spirált élünk át a nőkkel szemben”

– fogalmaz Herrera. Szerinte a rendkívüli jogrend csendben a kórházak falai közé is beszivárgott.

Gyomorgörccsel ment kórházba, bilincsben vitték el

Egy 19 éves, ápolónak tanuló lány erős gyomorgörccsel érkezett a sürgősségire. Órákig várakozott, majd kiderült: egy végzetes kimenetelű vészhelyzet következtében elveszítette a magzatot. A lány korábban nem is tudta, hogy terhes. Az orvosok értesítették a rendőrséget, a hatóságok végül bilincsben vitték el.

„Teljes sokkban volt. Az ügyészség 50 év börtönt kért rá” – mondta egy neve elhallgatását kérő ügyvéd. Végül három évre ítélték gondatlanságból elkövetett emberölés miatt, amit 144 nap közmunkára változtattak. Az ügyészség fellebbezett.

Egy másik nőt azért állítottak bíróság elé, mert a magzat farfekvéses szülés közben meghalt. Egy harmadik esetben egy nő egyedül szülte meg gyermekét egy mosdóban; a csecsemő túlélte, az anyát mégis emberölési kísérlettel vádolták.

2022 óta legalább 29 nőt vontak vizsgálat alá terhességi komplikációk miatt, többen jelenleg is előzetes letartóztatásban vannak. A mintázat hasonló: a nő orvosi segítséget kér, a személyzet jelenti az esetet, az ügyészség minősített emberöléssel vádol, és 30–50 éves büntetés kiszabását kéri.

„Most az a gyakorlat, hogy előbb letartóztatják a nőket, és csak utána vizsgálódnak. Gyakran nincs érdemi hozzáférésük ügyvédhez” – mondta Paula Ávila-Guillén, a washingtoni székhelyű Women’s Equality Center igazgatója. Hozzátette: ezek a nők nem bandatagok, mégis a közbiztonsági fenyegetésekre szabott szabályok szerint járnak el velük szemben.

Bukele rendszerében az adminisztratív fogva tartás ideje 72 óráról akár 15 napra nőtt, ezalatt a gyanúsítottak sokszor nem találkozhatnak jogi képviselőikkel vagy családtagjaikkal sem. A Human Rights Watch szerint az érintettek hónapokat, akár éveket tölthetnek előzetes letartóztatásban érdemi védelem nélkül. 

Ragadós lehet a példa

A jogvédők szerint a nők elleni újrakriminalizáció nem elszigetelt jelenség. Latin-Amerika több országában erősödnek a konzervatív politikai erők. Argentínában Javier Milei költségvetési megszorításokkal szűkítette a reproduktív szolgáltatásokhoz való hozzáférést, Bukele kormánya a nemzetközi konzervatív szövetségi rendszerekhez közeledik. Herrera attól tart, hogy El Salvador követendő példává válhat.

Nagy Andi