Évi 40 ezernél is több magyar vándorol ki immár második éve

–

2024-ben történelmi csúcsra emelkedett a Magyarországról kivándorló magyar állampolgárok száma: 41 300 fő hagyta el az országot, és szakértői becslések szerint 2025-ben is hasonlóan alakultak a számok.

„A visszajelzések, a beérkező információk, a gazdaság teljesítménye és a társadalmi folyamatok alakulása alapján úgy látjuk, hogy 2025-ben is történelmi magasságokban, vagyis 40 ezer fő fölött maradt a Magyarországot elhagyó magyar állampolgárok száma”

– jelezte Nógrádi József.

A tendencia azért is figyelemre méltó, mert már a 2015–16-os, korábban csúcsnak számító kivándorlási hullámot is meghaladja, miközben a visszavándorlók száma ugyan nőtt (2024-ben közel 29 ezer fő), az egyenleg továbbra is a magyar munkaerőpiac veszteségét mutatja. A kivándorlási statisztikák a drámai népességfogyási adatokhoz is hozzájárulnak: Magyarország lakossága 9,5 millió alá csökkent.  

A hazai statisztikák ráadásul feltehetően alulbecsülik a jelenséget. Az úgynevezett tükörstatisztikák – vagyis a befogadó országok nyilvántartásai – szerint 2024-ben akár 50 ezer magyar állampolgár is külföldre költözhetett. Ezt erősítik az Eurostat összesítései is, amelyek rendre magasabb számokat mutatnak, mint a hazai kimutatások – írja a Népszava.

Különösen aggasztó, hogy a kivándorlási hajlandóság leginkább a fiatalok körében erősödik. A Központi Statisztikai Hivatal adatai szerint

• a 20–24 évesek aránya az elvándorlók között 2008-ban még 8 százalék volt,
• 2023-ra viszont tartósan 16 százalék fölé emelkedett.

Miért mennek el a fiatalok?

A fiatal generáció nemcsak mobilisabb, hanem egyre tudatosabban tervez külföldi jövőt: az Eötvös Loránd Tudományegyetem kutatója, Szabó Andrea által idézett felmérések szerint az egyetemisták körében 2024-re 45 százalékra emelkedett azok aránya, akik a külföldre költözést fontolgatják – írja a Qubit.

A szakértők szerint a kivándorlás mögött nem pusztán bérkülönbségek állnak. A fiatalok számára kulcskérdés, hogy képzettségükhöz illeszkedő, perspektívát kínáló állásokat találjanak, és ne csak minimálbér-közeli lehetőségek várják őket. Emellett a társadalmi légkör és a megosztottság is hozzájárul a döntésekhez: ha egy ország „kétpólusúvá” válik, az erősítheti az elvándorlási szándékot. Mindez arra utal, hogy a kivándorlás mérséklése nem csupán gazdaságpolitikai, hanem szélesebb társadalompolitikai feladat is.

Nagy Andi