Címke: kivándorlás

A 2026-os választás tétje sokak számára az is volt, hogy együtt, egy országban marad-e a családjuk. Both Gabi írt erről a szorongató érzésről.

Laura elhagyta Magyarországot, mert úgy érezte, az ország már nem azt képviseli, amiben hinni tud. Amerikában új életet kezdett, de tíz év után ott is ugyanaz a szorongás, csalódás és politikai kiábrándulás találta meg. Erős, személyes olvasói levél arról, milyen, amikor az ember bárhová megy, úgy érzi: ugyanaz a történet ismétlődik.

Történelmi magasságokban volt 2025-ben is a Magyarországot elhagyók száma. És ezek a magyar statisztikák. Ha a befogadó országok adatait nézzük, még nagyobb lehet a kivándorlás mértéke.

Görcsi Péter első regénye, a Várni a 29-esre azt a temérdek magyar fiatalt képviseli, akik feladták az itthoni küzdelmet, és inkább külföldön kezdtek új életet. A könyv nem romantizálja a kivándorlást, nem ácsol kolbászból kerítést a külföldi létnek. Érzékenyen mutatja be azokat a dilemmákat, amikkel egy harmincas magyar ember küszködik, aki inkább bevállalja a fizikai munkát, a kényelmetlen lakhatást a szabadságért cserébe.

„Az otthon nem egy földrajzi hely, hanem egy hely a szívemben, amit érzek, amikor rágondolok.” Gyerekektől származó szívszorító mondatok egy új kötetből, amit Both Gabi ajánl figyelmetekbe:

Új-Zéland népszerű célpont a világvégevárók körében, amióta elterjedt, hogy az egyik legbiztonságosabb pontja a bolygónak. De nem csak ilyen okból érkeznek bevándorlók, köztük magyarok is oda. Iliás-Nagy Katalin érintetteket szólaltatott meg riportjában.

„Olyan gyorsan telik az idő, én meg versenyt futok vele, és megszakad a szívem, hogy egyiküket sem látom felnőni.”

„Néha komoly kételyeim vannak, hogy alkalmas vagyok-e még nővérnek? Sokszor érek a határára annak, hogy elsírjam magam, és ilyenkor ki kell mennem a szobából, kórteremből. Most is így teszek.”

Nagyon őszintén a külföldi újrakezdésről.

Anna Esztert tegnap esti cikke után az olvasók egy része verbálisan „keresztre feszítette”, a barátai pedig elkezdték félteni. Úgyhogy írnia kellett még egyet.